Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

Ut Kulang szhien-tól Kia jii kvan-ig. 205 A folyót a téli hónapokban könnyű átgázolni, nem úgy a nyári hónapokban. Julius hóban a folyót csakis az esteli órákban lehet átlépni. A vízállás ugyanis reggel a legnagyobb, este pedig a legalacsonyabb. Én ezen M

andl H. részéről tapasztalás által igazolt tényt csak úgy bírom magyarázni, hogy a Nan szan-ban naponként igen nagy és rendszeres hőmérséki ingadozások uralkodnak; ha a nappal Nap-heve a hegységben felhalmozott hótömeget olvasztja, a Napnyugtával kezdődő és reggel végződő kemény éjjeli fagy a hóvíz lefolyását tetemesen korlátozza, úgy hogy a Szing szuj ho hasonlóan mint a többi a Nan szan-ból a sivatagba lépő folyók szabályos esésnek és emelkedésnek vannak alávetve. A Szing szuj ho túlsó oldalán egy termékeny, jól öntözött földekkel bíró síkság terjed ki, mely nyugaton Szu csou-ig, északon a nagy falig, délen pedig a Sue szan-ig ér. Az út, mely e síkságban egyenes vonalként Szu csou felé vezet, utóbbi időben Zo zung tang katonái által nagy változáson ment keresztül, s immár 7—10 lépésnyi széles műút, alapja jó, vannak oldalcsatornái s egy reményteljes fasora. Szu csou Kanszu tartomány második fővárosa a Nan szan kiágazásának északi oldalán fekszik, a Sue szan lábától mintegy 20 kilométer távolban a Pej ta ho egyik meglehetős vízbő ága mellett, mely a főfolyótól megválik s a Szing szuj ho-ba ömlik. Mint az alkirály időszakos székhelye (ez ugyanis 3 évig hivataloskodík Lan csou fu-ban és 3 évig Szu csou-ban) a város igen szegényesnek látszik. A kör fal még sok rést mutat, melyet a khinaiak ütöttek 1872-ben, a midőn a várost a mohamedánoktól visszafoglalták. S a város belsejében is még számos pusztítás emlékeztet amaz idők borzasztó utczai ütközeteire. Ipar és kereskedelem Szu csou-ban igen alacsony fokon áll. Az ottani kereskedőkre nézve legjövedelmezőbbnek látszik az opium és opiumpipák elárúsítása, mely utóbbiak helyben készülnek, nemkülönben a gabnával űzött kereskedés. A lázadás elfojtása óta a lakosság számban évről évre gyarapodik, 1879-ben 10.000—12.000 khinai volt. Az alkirály kastélya, egy sánczczal körülvett nagy kaszárnya, 2 kilométer távolban a városon kívül fekszik, a déli kaputól délkelet felé. Egy fákkal kerített műút vezet oda s tovább még egy közeli agyagerődhöz, mely 500 emberrel és 22 Krupp-féle ágyúval van felszerelve. Szu csou állandó helyőrsége 2500 emberre tehető. Az előbbeni alkirály (Zo zung tang) sokat tartott szigorú fegyelemre, jó gyakorlatra, s katonáinak felszerelésére, s azért Szu csou helyőrségét Kanszu tartomány hadtestében minta-csapat gyanánt tekintették. A gyalogságnak régi csappantyús fegyverei és hátúitöltői (Remington rendszere) vannak, a lovasság dzsidákkal van felfegyverkezve. 1879-ben még körülbelül 50—60 hadi fogoly volt Szu csou-ban, kiket Zo zung tang Jakub beg elleni győzelmes hadjáratából hozott el Keleti-Turkestanból, s tartott fogva. A mohamedán harczosok nemzeti öltönyt viseltek. Az alkirály szolgálatában dolgoztak, amiért csekély díj és ellátás járt nekik. A városban szabadon járhattak, de a falat át nem lépték. Ha a várost a nyugati kapun keresztül a Kia jü kvan-felé vezető úton elhagyjuk a Pej ta ho rétvölgyébe jutunk s további 3—4 li után magához a folyóhoz, melyet csak a nyári hónapokban lehet nagy nehézségekkel átlépni. A folyó mélysége akkor 1 méter, sebessége pedig szakító. A folyó baloldalán azután egy nagy, nyugat felé folyton emelkedő kavicssivatag veszi kezdetét. Az út átmetszi s egyenes irányban Kia jü kvan felé vezet, melynek tornyai már messziről láthatók. Különben derült idő mellett az egész út mentén Kia jü kvan magasságáról szemben tarthatjuk Szu csou várost. i i tou (35—37 catties) búza _ 1 « « « kis bab nagy bab ára 180 cash « 300 « « 180 «