Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között
19 2 A Han hai vagy Kopi és Samo mélyedések déli széle. vastag téglafal veszi körül, melynek sima kövekkel fedett koronáján a várost íVj óra alatt lehet körüljárni. Kan csou 1872-ben sikeresen állott ellent a mohamedán lázadóknak, s azért belsejében a pusztítás semmi nyomát sem találni, mint olyanok más városokban nagy számban fordulnak elő. Nagyszerű templomok, pompás hivatalos épületek, nagy kereskedői házak és boltok a lakosság jómódúságára vallanak, melynek száma alig múlja felül a 150.000-et.* Kan csou fő kereskedelmét a gabnakivitel (különösen rizs, mely a folyamdeltában kitűnően tenyészik, búza, bab stb.) és a lakosság szükségletét és élvezetét képező czikkek (ruhaneműek, kelmék, tea, dohány, opium stb.) bevitele képezi. Az élelmi szerek igen olcsók, így p. o. egy csirke 100 cash (1 tael = 2000 cash), egy tojás 3 cash, 1 catty liszt 18 cash, tehát íele oly árú mint Lan csou fu-ban. Különös sajátság gyanánt említem, hogy marhahúst csak akkor szabad vágni, ha kellő eső esik. Ez vallásos babona, miáltal az eső istenségét kívánják kiengesztelni. Kan csou a Szu csou-ba utazók fő pihenö-állomása, a hol tehát egyszersmint jelentékeny a lóvásár. Egy ló ára átlag 15, egy tevéé 40, egy tehéné 20 tael. Az ipar csak kis mérvű. Kisebb kender- és lenszövődék a falusi népet durva, de tartós kelmékkel látják el. A katholikus község Kan csou-ban mintegy 500 keresztényből áll, melyet két belga misszionárius kezel. A város északnyugati végén úgy mint Liang csou-ban terjedelmes sírkert csatlakozik a falhoz. Az út a sírkertet keresztül metszi, s azután több folyóágon vezet át, melyek azonban nagy mélységük s a víz sebessége folytán csak juniusban, s akkor is nehezen léphetők át. Erre a kavicssivatagon egyenes, északnyugat felé irányzott vonalban Sa czing zh jelentéktelen faluba vezet, melynek közelében ismét néhány rízsföldet látunk. E falutól északnyugaton az út homoktalajt talál, mely Fu je jeig sík és számos hol száraz, hol vízzel telt folyómedrek által van átmetszve. Csakis Fu je je és Kau tya szhien között válik hullámossá, kisebb-nagyobb váltakozó homokdombok által. A kagylóalakú, látszólag lefolyásnélküli mélyedések posványosak és sivatagi füvei csak gyéren nőttek be. Az utazás homokban nagyon lassú és igen fáradságos. A kocsi kerekei igen mélyen bele vágódnak a homokba; sokszor minden kéznek közre kell működni, hogy a kocsit és a lovakat ismét járható talajra lehessen hozni. Kan tya szhien kis város előtt az út jobb lesz, miután a Samo-sivatagból ismét jól mívelt szántóföldre lép. Néhány li távolságban a város északnyugati oldalán a termékeny talaj megszűnik s az út eliszapolt, számos sóspocsolyával és tóval fedett mélyedésbe kerül, melyet keleten alacsony és sziklás egyenközü hegylánczok, nyugaton pedig csekély magasságú homokdombok határolnak. A kevés falu lakossága a kormány szolgálatában, mely a sókereskedelmet monopolium gyanánt tekinti, só előállításával foglalkozik, ez sok helyt vastag rétegben borítja a talajt. 1 catty só ára helyben 1 cash. Khoa zian zl falunál az út eddigi északnyugati irányából nyugat felé tér el, és Szin kou je-ig egy alacsony, itt-ott vékony löszrétegekkel fedett, homokos és terméketlen fensíkon halad, mely a Khe ho-t és a Szing szuj ho-t választja el egymástól. A három, nevezett fensíkon fekvő helység, Jent szuj je, Saon zing je és Szing szuj je csak néhány agyaggunyhóból áll, ezek között az állam részéről az utazó mandarinok számára épített és fentartott kun kvan (hotel) is. Szing szuj je-től nyugaton két li távolságban az út átlépi a Szing szuj ho-t. * SOSNOWSKI szerint a lakosok száma 1875-ben, tehát kevéssel a mohamedán lázadás elnyomása után, 32.000 volt, ezek között 1000 mohamedán.
