Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. sánczczal áll összeköttetésben. Déli kiterjedését nem lehetett követni, de úgy mondják, hogy egy éles szöglet után kelet felé tér el és Csertin tou kolostor előtt végződik, Tonkerr-ig az út a völgyszorosban igen rosz. Tonkerr a khinaiak és tangut-ok előbbeni nagy piacza, löszfallal környezve a bal folyóparton fekszik, egy meredeken leeső márga-alakzatoktól körülvett völgykatlanban. — Csakis térbeni kiterjedése emlékeztet még e hely elmúlt fontos jelentőségére. A hajdani árúcsarnokok üresek, romba dőltek vagy feldulattak, és a jelenlegi khinai lakosság szegény s számra nézve csekély. A kereskedelem jelentéktelen s különösen rhabarber-kivitelre szorítkozik. Tonkerr elérésével az útnak hasznavehetősége taligák számára megszűnik. A Kuku nor-hoz vezető jobb lovas út a mezőváros déli oldalán hagyja el a fővölgyet és egy délről benyíló, nagy emelkedésű szorosba kanyarodik, melynek görgeteges talpán egészen Tunkrze faluig visz fel. Az út magas, meredek és bokrokkal benőtt hegyek közé zárva áttekintést nem nyújt, Tunkrze előtt ugyan délen már látni a két hatalmas csúcs közé mélyen bevágott nyerget. Tunkrze falut tanguta nőkkel házasságban élő khinaiak lakják. Egy másik kis Salakuto nevű falu Tunkrze fölött az útról oldalt fekszik. A vízválaszték északi lejtője felette repedéses. Az út a legnagyobb nehézségek elől úgy tér ki, hogy elkerüli a legrövidebb vonalat s a hegyet 40 méterrel a nyereg fölött lépi át. A déli lejtő lapos s széles formákban ereszkedik le a Taotan ho völgyébe, melynek 10—12 kilométer széles, posványos völgye keletről nyugat felé terjed ki egészen a Kuku nor-ig. A hegyi ösvény a déli lejtőn marad s a sivatagon keresztül egyenesen nyugatnak vezet. Körülbelül 30 kilométer távolban s mintegy 300 méterrel a Taotan ho völgytalpa fölött látni meg először a Kuku nor víztükrét. A láthatárt nyugat-északnyugat felől egy egy ezüstös csík határolja. Nyugaton és északnyugaton elmosódott hegytömegek övedzik a széles víztömeget. Egy délben kiugró földnyelv, körülbelül közepén, messze benyúlik a tóba s ennek meghosszabbításában emelkedik ki határozottan és tisztán a kék hullámokból a kis Csagan nevű sziget. A hely, melyről először látni meg a Kuku nor-t, a tó keleti partjától 5 órára van s egy teljesen elhagyatott, a végpusztulásnak átengedett Csakhan csen nevezetű katonai város közelébe esik. Ennek északkeleti oldalán egy nagy khinai templom áll, melynek neve Khe si mjao. Lent a Taotan ho völgyében szintén három lakatlan falut látni, melyeket a Fan cze-k — tangut-ok — pusztítottak el. A Kuku nor-hoz vezető út tovább is a magaslaton marad, és rövidebb, kavicsos szorosokon átvezető részek kivételével igen jó, és csekély esésű. Sok elhagyatott tanguta tanyánál és pompás legelőknél vezet el. Egy kúpalakú domb közelében, melynek csúcsán egy agyag-pagoda áll, végre eléri a tó színét.