Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig
T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. 1. A középső Kven Inn déli hegylánczának keleti felét, vagyis a Hoang ho és Jang cze kiang vizválaszfalát. 2. Ama hegytömeget, mely a Sárga folyam északnyugati oldalán vizválasztékot képez e folyam és a Zaidam és Kuku-nor lefolyás nélküli medcnczéi között, és végre : J. A Nan szan hegylánczot mint a Hoang ho s a Köpi- és Samo-sivatagok mélyedéseinek vizválaszfalát. 1. A középső Kven Inn déli hegylánczának keleti fele, vagyis a Hoang ho és Jang cze kiang vizválaszfala. Min csou várostól kelet felé a keleti Kven lun nyugati része Sing szo szan név alatt hajlást végez délnyugat felé, és ama szorosban, melyen át az úgynevezett Szung pan út Min csou-ból Szung pan ting-ba (104° keleti hosszúságban) vezet, megtalálja az összeköttetést a középső Kven lun déli hegylánczával. E hegylánczot, mely innen egészen 96° 30' keleti hosszúságig a két leghatalmasabb keletázsiai folyam közti vízválaszfalat képezi, eddig európai nem látogatta meg. Ha azonban G ill kapitány megfigyeléseiből *, ki a Hsüe szan-t Szung pan ting-től keleten átlépte, és saját észleleteinkből e hegyláncz tagolására nézve következtetést szabad vonnunk, akkor úgy látszik kiterjedett széles és nyílt síkgerinczek egész sorozatából áll, melyek párhuzamos irányban választják el egymástól a Ta ho, az Ubdzang, a Hung szuj és a Hoang ho hossz-völgyeit. A kerek, lapos formák a felsőbb részekben fákkal nem bírnak, a magaslatok völgyei szélesek és csekély esésúek, medenczéik pedig homokkal és hegyikavicscsal telvék. A jó legelők a nomád pásztoroknak időszakos tartózkodási helyül szolgálnak. Csak a völgyrések felé lesznek a lejtők meredekek s itt-ott sziklásak és repedezettek. Ouet3e-től 23 kilométer délnyugati távolban a jobb folyamparton felemelkedő lapos kúpról tekintve, a hegység következő módon esik le a Hoang ho völgye felé : Délnyugaton két színfal alakú hegy (melyek közül a déli körülbelül 4300 méter magas) 40—50 kilométer távolban, továbbá egy nagy távolból csillogó havas csúcs (valószínűleg egy a Czi szhi szan kilencz főcsúcsa közül), s ez alatt egy elmosódott vonal mint a mérhetlenbe terjedő fennsík sejtelmes jele zárja el a horizontot. A látszólagos síkságon tisztán felismerhetni a Hoang ho mélyen bemetszett barázdáját, valamint a meredek falakat, melyek a legközelebbi környéken a számos völgyeket jelezik. A két említett színfal alakú hegységből párhuzamosan a fő völgyhöz egy hegyláncz nyúlik kelet felé, melynek meredek ereszkedése a felső részben s a hegység lábánál fekszik. A középső részletek kerek fennsíkokat képeznek meredek falakkal. Tovább kelet felé Ouetse-től, s nevezetesen a Ta tung ho torkolatának közelében a hegyláncz határozott alpesi jelleget mutat. 2. Ama hegytömeg, mely a Sárga folyam északnyugati oldalán vizválasztékot képez e folyam és a Zaidam és Kuku-nor lefolyás nélküli medenczéi között. Hasonlóképen több, nyugatról keletfelé húzódó egyenközű hegylánczból áll, melyeknek legészakibbja (Mej szan) és legdélibbje (Czi szhi szan) keleti felében a hydrografikus fejlődés folytán már kifejezett hegyrajzi alakzatot nyert, míg a közben fekvő tagok még a lefolyás nélküli mélyedések, azaz kifejletlen völgyek és nyers, esetlen, s a víz kivájó erejének csak korlátolt módon kitett tömegek jeleit hordják magukon. Ha a láncz kiterjedését délről észak felé követjük, akkor a csillagtó nyugati oldalán, s a Jang cze kiang balpartján (Murui usszu) feltaláljuk a Przewalsky ezredes által megismertetett Bajan khara ula hegylánczot, mely alakjainak lágysága által különösen az északi oldalon, csekély relativ magassága, vízbősége és szép legelői által tűnik fel.** * GILL VV. kapitány, The river of golden sand, vol. I. pag. 384. ** PRZEWALSKI , N. von, Reisen in der Mongolei etc., Seite 399.
