Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

A Hoang ho ismert mellékfolyói, kezdetétől egészen Lan csou fu-ig. 411 kúpokat raktak le. A míg a baloldali völgysík lassan-lassan a hegyek lábáig emelkedik, addig a jobboldalon lépcsőzetesen felépített magaslatok emelkednek fel, melyeknek kerek, lágy alakjai növekedő magassággal mindinkább kiválnak, s a legfelsőbb éles részben hóval vannak fe:lve. Az alsó folyásban mélyen kimosott völgyeknek magasan fekvő lapos medenczéi helyenként homokkal s hegyikavicscsal telvék. Körülbelül 15 kilométerrel Ouetse alatt a völgyet az előlépő hegyek ismét összeszorítják, mely azután a Ta tung ho torkolatáig vad szoros marad. A Hoang ho ugyanis Khiazl kou-nál egy keskeny résből tör elő, mely magas és meredek, sziklás s csak helyenként márga rakodás által kiegyengetett hegyek által képeztetik, a nélkül hogy a Ta tung ho baloldaláról — közvetlenül torkolata előtt — a hatalmas folyamot magát látni lehetne, mert a kis völgykiszélesülés e helyen sűrűn gyümölcsfákkal van beültetve, a Hoang ho pedig sziklás medrében mélyen folyik. Szin cseng-nél a völgy 1 kilométerre szélesedik ki, s Szin cseng és Lan csou fu között 10 kilométer szélességet is ér el. A völgy síkja sok víz-ág által van bevonva, s épen úgy mint a gondosan lejtfokozott hegylábak dúsan van mívelve. A gyéren hulló eső a mezők vízesésére nem elegendő ; más részt pedig azon körülménynél fogva, hogy a mellékvölgyek vízszegények, közvetlenül a Hoang ho-ból öntözési csatornákat, ágyának sziklás volta és nagy esése miatt, legyőzhetlen nehézségekkel lehetne csak vezetni ; azért más módot kellett keresni, hogy a mezők a szükséges vízmennyiséget megkapják. A khinaiak a Hoang ho (és Ta tung ho) mentén óriási fakerekeket állítottak fel, melyek szellemes szerkezetükkel a vizet felemelik. A mi malomkerekeinkhez hasonlóan szerkesztve, abrincsos kerületükön számos hosszúkás, négyoldalú és ferdén állított fahasábokhoz hasonló alakú vedrekkel vannak ellátva, melyeknek feneke mindig a belső lapát-szélekhez támaszkodik, s melyeknek magasbított nyílásai a keréknek a partfelé fordított határsíkjából kiállanak. A keréknek a folyam sebessége folytán eszközölt forgása alatt a faprismák nyílásai először nyúlnak a vízbe, a vedrek részben megtelnek vízzel, s tartalmukat azután egy csatornába öntik. A víztartóból pedig a víz bambusszárakon vagy erős faereszeken keresztül folyik a mezőkre.* 6 kilométerrel Lan csou fu alatt (Dun kvan pu falunál) a völgy ismét 500 lépésnyi szélességig szorul össze. Egyes helyeken a sziklás kíséret közvetlenül a folyóig nyúlik, (így Dun kvan pu-tól keleten, a hol az út kénytelen a völgyet elhagyni, hogy a sziklás lejtőket elkerülje). Azon helytől, melyen az Anting szhien — Lan csou fu-i út a Hoang ho völgyébe lép, kelet felé a völgy egy magas, hatalmas és járatlan sziklarészek által képezett szorossá válik. Az éghajlat a Hoang ho felső medrében zord. Május közepén a sivatagokon még fagy (—12 C°) áll be. Augusztusban a legnagyobb hőmérsék 32—35 C°. Az éjjek ellenben hidegek. Tavaszkor eső és hó napirenden van. Az ősz száraz. Lan csou fu környékén azonban mérsékelt, túlnyomólag száraz éghajlat uralkodik. Februáriusban a hőmérsék •—5 .... -—6 C.°-nyi minimumot ér el. Augusztusban a közép hőmérséklet 22 ... 25 C.°. Eső egész éven át csak kevés esik. A HOANG HO ISMERT MELLÉKFOLYÓI, KEZDETÉTŐL EGÉSZEN LAN CSOU FU-IG. A Hoang ho-nak keletkezésétől Ouetae-ig és innen a Ta ho torkolatáig, a jezsuiták felvételében berajzolt mellékfolyóit európai utazó nem kereste fel.** * A mezei terményeket illetőleg lásd a 153. lapot. ** PKZEWALSKI Quetae-böl való levelében (1880 május hó) csak is Csurmin, jobboldali mellékfolyóról tesz említést, mely 130 kilométerrel Quetae fölött ömlik a Hoang ho-ba.