Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig
T 66 A Hoang ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan csou fu-ig. jobbparti mellékfolyók : Ouetse mellett három kisebb mellékfolyó ömlik a Hoang ho-ba, melyek közül az egyik közel a város alatt, a másik kettő pedig egyenlő, 5 kilométernyi távolban a város fölött torkol be. Körülbelül 45—55 kilométer hosszú haránt-völgyeik egy a fővölgygyel párhuzamosan menő, 4500—4800 méter magas gerincz északi lejtőiben keletkeznek, s az ehhez csatolt széles fennsíkokat mélyen bemetszett, szűk barázdákkal vágják keresztül dél-északi irányban. A folyók vízszegények. Egy negyedik, körülbelül 110 kilométerrel Ouetse fölött benyíló hosszabb harántvölgy, Ulan gol, (?) a város délnyugati magaslatairól ugyan észrevehető volt, de részleteiben nem lehetett megkülönböztetni. A Hoang ho-nak további keleti folyásában jelentékenyebb jobboldali mellékfolyó még a jezsuiták által Tahia //o-nak elnevezett folyó, mely Ouetse déllőjében és 35 0 10' északi szélesség alatt Ub dzang néven keletkezik, folyásának első részében keleti irányt követ, azután a jobbfelől jövő Khor dzang felvétele után északnak fordul, Ho csou-nál a baloldali Hung szuj ho mellékfolyóval egyesül, s azután északi irányban folyik a Hoang ho felé. A Tahia ho folyását és völgyét illetőleg csak keveset tudni. A Ta ho, Tao ho (br. Richthofen szerint Tau ho) eredete az Oczi khaj hegyi tóban van 102° 30' keleti hosszúság és 34 0 45' északi szélesség alatt. Rövid déli folyás után Min csou városig nyugat-keleti hosszirányt követ, azután éles, hegyes szög alatt észak felé fordul, Tyda-ig északnak folyik, innen pedig a Hoang ho-ig (10 kilométerrel Khiazl kou fölött) északnyugat felé. A Ta ho hossza keletkezésétől Min csou-ig 280, Min csou-tól Tyda-ig 130, Tyda-tól a torkolatáig 140, tehát összesen 550 kilométer. Felső folyása Min csou-ig ismeretlen. Min csou-nál a Ta ho, a jelentéktelen Topán ho felvétele után, mely a délnyugati hegységekből (Min szan) jön, már pompás, széles és mély folyó. Miután a folyó át nem gázolható Min csou-nál két dereglye folytonos működésben áll. Mr. Easton angol misszionárius közlése szerint, ki 1879-ben Czing csou állomásáról Min csou-on keresztül Szining fu-ba utazott, a Ta ho Min csou fölött nagyszerű szorosból tör elő, s a folyó baloldalán fekvő Min csou kis, termékeny völgysíkját öntözgeti.* Min csou alatt a jobboldali völgykíséret sziklás lejtői egészen a folyóig hatolnak előre, s járhatlanná teszik a völgy e felét. Az utazók, kik Kun csang fu-ból Min csou-ba akarnak jutni körülbelül 10 kilométerrel Min csou alatt átlépik a folyót. A Ta ho völgyének szélessége Min csou és Tyda között 10—1000 lépés között váltakozik. Tyda városa a jobbparton fekszik, 1863-ban a mohamedán lázadók földig leégették, későbben felépíttetett, s agyagsánczczal vétetett körül. 1879 julius i-én egy heves földrengés sok épületet pusztított el. A Ta ho alsó folyásában szűk völgyben, magas hegyek között folyik, melyek 1500-1600 méterrel emelkednek a völgy talpa fölé. A Hoang jü ho az északi Khoján szan-ban 104° 40' keleti hosszúság és 35° 30' északi szélesség alatt ered. Szorosszerű haránt völgye dél-északi irányt követ s 100 kilométer hosszú. 15 kilométerrel a torkolat előtt lassan növekedő szélességbe nyílik s legyező formán terjed ki Lan csou fu-ig, a Hoang ho völgysíkjába. A Hoang jü ho vízszegény folyó ; a téli hónapokban köves medre teljesen száraz, s még a Hoang ho nagy vízállásakor (julius- és augusztusban) is száraz lábbal lehetne a folyócskát közvetlenül torkolata előtt átlépni, s csak is a Maja szan, Khoján szan és Kun szan hegységekben aláhullott heves esőzések után dagad meg rövid időre veszélylyel fenyegető vad hegyi patakká. Medre Lan csou fu-nál 10—12 méter mélyen van bevágva a lerakodott talajba. Egy fahíd közvetíti a balpart összeköttetését Lan csou fu-nak közvetlenül a jobbparton kezdődő nyugati elővárosával. A Lia sizeh ho (lásd a 151. lapot). * A térképen a város tévesen a folyó jobb oldalára van rajzolva.
