Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

Előszó

Előszó. XIII Kezemhez jutván végre a Baring testvérek által Londonban kiállított 4245-ik számú 10,000 angol fontra szóló hitellevél, indulásomnak nem volt többé semmi sem útjában. Ezek előrebocsátása után, iparkodni fogok, a mennyire lehet, utam tudományos eredményeire szorítkozva, úti benyomásaimnak, a számtalan látottaknak és tapasztaltaknak csak is nagy vonásokban adni vázlatát. Utam általános leirásának legkiválóbb részét képezendik Khina főuraival való beszélgetéseim a Tsung-Li Yamen 1 és közöttem folyt levelezések, a nehézségek, melyek Tibetbe jutásom elé gördíttettek, a számtalan intrigák, melyek játszattak, eszméim a Khina és Tibet közötti, a jelenben fenálló viszonyról és a khinai birodalom jövőjéről.

2 A második, a földrajzi rész, K

REITNER GUSZTÁV úr tollából folyik; és minthogy abban tüzetesen fognak tárgyaltatni a geographia terét illető vívmányok, ezúttal azokat mellőzöm. A harmadik, a földtannak van szánva , de LÓCZY LAJOS úr ezúttal helyszűke miatt csak általánosságban adhatja elő tapasztalatait.

1 A negyedik szakaszban BÁLINT GÁBOR úr ír dissertatiót a dravida nyelvekről, melyeket alkalma volt Bangalorban, Mysor tartomány fővárosában, tanulmányozni. Az ötödikben jónak véltem A-tói A ig, 12 tabellát összeállítani. Szándékosan történt, hogy tán nagyon is nagy részletezésbe bocsátkoztam; de tettem ezt azért, hogy ha netalán előbb vagy utóbb valaki más ily tudományos expeditióra szánná rá magát, könnyen és hamar tájékozódhassék. Jól tudom magamról, mennyi időveszteségembe került, mennyi olvasmányba, mig a legegyszerűbb dolgok felől a kellő felvilágosítást megkaphatám. Ugy vélekedtem, hogy lajstromaimban kiki rögtön fellelheti azt, amit keres. — Szükséges azonban, hogy ezekre nézve némi felvilágosítással szolgáljak. Az A, B, C alatti lajstromok utamnak különböző alak- és mód szerinti összeállítását adják. A D alatti felsorolja a használt tudományos eszközöket az árukkal együtt, továbbá hogy kinél vétettek és hogy velők mily tapasztaláson estünk át. Az A, F alatti összeállítás a Khina nyugati tartományaiból Sanghaiba küldött gyűjteményekről és a kisebb-nagyobb bajokról, melyek expeditiómat érték. G betű alatt a látott és lőtt vadról teszek említést, de erről munkámban 1 A «Tsung Li YamenI) (külügyminisztérium) 1860-ban keletkezett a bevégzett háború után. Ez az új institutio kezdetén négy tagból állott, egy évvel később újra négy taggal szaporodott, 1869-ben már tiz tagja volt, 1876-ban pedig tizenegy. A Tsung Li Yamen, ott létemkor, KUNG herczegnek az akkor még kiskorú császár nagybátyjának elnöklete alatt állott. HIEN F

ENG volt császár testvére ő, ki még 1861-ben uralkodott és kinek kormányzata alatt lett Peking az angolok és francziák által elfoglalva. A Tsung Li Yament a köznép rendesen: «Vang Ta Csen»-nek nevezi el, a mi annyit jelent: «a herczeg és a miniszterek». A Tsung Li Yamen a «Kün Ki Csu»-nak (fő-államtanácsnak) jelenlegi öt tagját felvéve, képezi ma Khina kormányát. Hivatalos neve: Tsung Li Koh Kooh Se Vu Yamen = külügyi minisztérium. 2 Ezek képezendik munkám első szakaszát. Az egész művet legczélszerűbbnek véltem hat szakaszra osztani. 5 Tanulmányai részletezését azonban más időre tartja fen magának