Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
L XI I Bevezetés. Topa lakossága talpon volt fogadtatásomra. Szállásomat egy emeletes házban ütöttem fel, közel a miau-hoz, egy ahhoz tartozó új épületben. A miau-n magán számtalan kis csengő volt alkalmazva; éjjel csak szélcsend idején lehetett aludni; mert a folytonos csilingelés kétségbeejtő volt. A népesség túlnyomó többsége vallásra nézve moszlim. Megtekintém mecsetjüket, az 180 évvel előbb épült és kék porczelláncseréppel van fedve. A mecset faoszlopokon álló, tágas, négyszögletű épület; belseje üres, szőnyegnélküli, és néhány khinai csüggő lámpával világíttatik. Egyik végének falán arab felírások láthatók. Van a moszlimoknak a mecseten kívül még egy pagodájuk is, mi czélra, nem tudom. A topái gyümölcs nyári baraczkból és «Reine Claude »-ból áll. Khina északnyugati tartományéiban «Szu Ping»-et (Kaki, Diospyros, Si cze), diót és körtét, de egyéb gyümölcsfát nem láttam. A Szi Li7ig-ben nagyon zamatos és sok halat fognak hálóval. A pisztrángnak egy neme, és hasonlítanak a skót «spotted trout »-hoz. Súlyra láttam másfél fontosokat is. Eris halat e vidéken nem eszik senki. Fogásaikat a halászok megszárítják s a hal így kerül vásárra. 200 cash-ért, a mi 30 kr.-nak felel meg, tíz darabot vettem. Szereztem élő halat is a budapesti nemzeti múzeum számára. Lőttem e vidéken nyulat, fáczánt. Szi Ning Fu-tól Ton' err-ig az út meglehetős, de rajta csupán teherhordó állatok járnak, ámbár eléggé széles a szekérforgalomra is. Az út mentén vén asszonyok savanyú tejet árulnak porczellán csészékben frissítőül. A khinai térkép e vidékről hibás, mint az eddigelé annak alapján készült európai is. A Kukunor jóval közelebb fekszik Szi Ning-hez mint e térképek mutatják. Topához tizenöt li távolságra szoroshoz értem, és onnét még harminczöt lire esik Tonkerr. A Szi Ling tekervényes, erős esésű vize mellett haladtam. Itt mutatkoznak az első nyiresek; a gazdag füvei benőtt meredekségek számtalan birkának és kecskének nyújtanak legelőt. Szi Ning Fu és Tonkerr között a kereskedelmi forgalom csekély. Felfelé fanyergeket szállítottak ; lefelé deszkát, rudakat, szalmakalapokat, rebarbarát (Rheum palmatum), birka- és kecskegyapjút vittek. Tonkerr közelében a völgy tágúl, a halmok, hegyek kisebbednek és kopárak. Ötven év előtt e városnak élénk kereskedése, látogatott vásárai valának. A dungan-forradalom itt is űzte kérlelhetetlen rombolásait. Ottlétem alatt tapasztalám, hogy újból felépül; már egy, boltokkal ellátott főutczája létezik. Az árúczikkek majdnem kiválókép csakis fanyeregből, gyertya-, gyufa-, szappan-, szárított fekete mályvavirágból (kékfesték-készítésre), szalmakalap-, szürsüveg és virágos, kék vagy piros törülőkendőkből állottak. Vidra- és borzbőrök is áruitattak. Lovat, öszvért nem lehetett sem venni, sem bérelni, csak szamarat. Tevét vagy annak nyomait sehol sem láttam. Meglepett, hogy a városban csak egy pénzváltó volt és kovácsműhely nem létezett. Az itt lakó mandarinok kénytelenek" lovaikat és öszvéreiket Topá-ba küldeni vasalásra. Szamárra nem vernek patkót. Mindez kevés forgalomra mutat. A Muhammet-vallásúakat a khinaiak mind kiszorították a városból ; ahhoz csak húsz li távolságra szabad letelepedniök.
