Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
Bevezetés. LXXX I II A város északi részén 250 lábnyi halmon egy új miau épül a régi helyébe, mely felgyújtatott. Borús, esős idő levén, messze látni nem lehetett. Délről, egy csinos völgyből, melyben jól kultivált földek, számtalan malom és magas nyárfacsoportok valának, egy mellékfolyama ömlik le a Szi láng Ho-nak, mely vele a város alatt egyesül. Neve Szio ho = kis folyó. Ezen a völgyön vezet a legrövidebb út a Ivukunorhoz. Számtalan kereskedővel beszélve, megtudandó, vájjon megy-e karaván Tonkerr-böl Laszá-ba vagy érkezik-e onnét, mindig csak ugyanazt a feleletet nyertem, hogy a dungan-forradalom óta, de jelesen a fan tze rablók és zsiványok miatt, jelenleg azon irányban minden forgalom megszűnt. Hog)' létezik egy város a Hoang Ho-n, melyet Kvei Ta vagy Kvei Te-nek hívnak, arról tudomásuk van, bár arra nem jártak, és a távolságról fogalmuk sincsen. Öt és háromnegyed órányi lovaglás elégséges volt, hogy a Tonkerr és Tunkurr Gomba közötti, körülbelül 58 li távolságot megtegyem. Az út eleinte a Szio Ho csinos, keskeny völgyében vezetett déli irányban, melyben az árpa jó termést igért; utóbb délnyugatnak egy magas nyergen vágott keresztül, ezer lábbal Tonkerr felett; végre egy széles völgy következett a kolostorig. Tunkurr Gomba, melyet a mongolok Tunkurr Kitu-nak, a khinaiak pedig Tunkiul Az'-nek* hívnak, 9607 lábbal fekszik a tenger színe felett. A kolostor főhomlokzata egy tágas völgy katlanban délnek fekszik, magas hegyek övedzik körűi. Csak nyugati irányban terül el egy kis erdő ; mindenütt gazdag, dús legelők érnek fel a hegytetőkig és csak ott szűnnek meg, hol sziklák emelkednek ki, melyeknek mélyedéseiben, délkeleti irányban hófoltok fénylettek. Ez a kolostor is épülőben van és feltámad romjaiból; a hozzá való pénzt Pekingből küldik, hol azt a szerzet hutuktu-ja adománykép gyűjti a császárnál, a nagy uraknál és a hívőknél. A főláma barátságtalan volt; az alatta álló vagy százra menő szerzetesek piszokban és rondaságban vetekedtek és talán még a kumbum-iakat is felülmúlták. Ezen lámák is a sárga «Gyélukpa» vagy Gyélongpa szektához tartoznak. Semmi felvilágosítást nem akartak adni, és ha adtak, azok megbízhatók nem valának. Többek között azt állították, hogy a Kukunor, hallomás szerint, három napi távolságra fekszik,** közülök láma arra nem járt; a vidék odáig lakatlan, de a tó körül rablócsoportok, vad fan tze-k űzik garázdálkodásaikat, a kiktől negyven khinai katonából álló kiséretem sem fog megvédni. Van tudomásuk róla, hogy a Kukunorban egy sziget létezik, de hogy azon lámák laknának, soha nem hallották. Ismeretlen előttök az is, hogy a tóban léteznek-e halak; ők hallal nem élnek. * A khinaiaknál a «Sz'» vagy «Szu» egyértelmű a Miau-val. P. o. «Taöl Sz'» = Kumbum, «Komán Sz'» = Altin Gomba, stb. ** A távolság Tunkurr Gombá-tól a Kukunor-ig körülbelül ioo li ; a tótól vagy 10 li távolságra vertem fel tanyámat, és azon 90 lit tiz óra alatt tevém meg.
