Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

Gímszarvas és zergevadászatok

47 zerge közül 32 darab, egy másik esetben 111 darab közül 29 darab volt a felséges ur löjegyzékébe irható. Különösen büszkék a Radmeriak az ö «Graben»-ükre mint zergetanyára, melyről költönöjük igy énekel: Wo d'Gamserln flink spring'n Af senkrechter Wond,Just selm hot der Kaiser Sein oanlötzin Stond. Durt wo sich koa Jaga, Koa Treiber hintraut, Hot man oft's greani Hiiatl Vom Kaiser daschaut. Und schiast er, so trifft er, Dosselbe is g'wiss . . . A boldogult Rudolf trónörökösről följegyezhető, hogy szintén szerencsés zergevadász volt; hiszen 1877-töl 1881-ig szintén 260 zergét hozott teritékre. Az uralkodóház fiatalabb tagjai közül József Ágost föherczeg is szerencsés zergevadász hírében áll és méltán, mert elért sikerei tanúskodnak róla, hogy kitűnő lövő és nem ismeri a fáradságot. A zergehus jósága nagyban függ annak kora és táplálkozási viszonyaitól. Ma is emlékezetemben van az a zergepecsenye, a melylyel Tarvisban egy vadászbarátom megtisztelt, holott a Magas-Tátra vendéglőiben kinált zergehus ize mindig azt a gyanút keltette bennem, hogy holmi kecskebaktól származott.