Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

72 Növ evén vek Orfzága. ofztán a' czúkorfőző házakban , külömbkülömb­féle mefterségek által tökéletesen kitiíztítják , és gömbölyű hofzfzukás formákba öntik , mel­lyek süvegeknek neveztetnek. Másutt hát fohol fints czúkor, hanem tsak Amerikában? De van! Asiában, Afrikában, sőt Spanyol Orfzágban, Neápólisban, és Siciliában­is igen fok czúkort termefztenek. De tsak ugyan a' leg több Amérikából kerül, a' holott tsak magok a' Frantziák annyit termefztenek, hogy tsak nem egéfz Európát eltarthatják véle. — A' leg jobb fehér czúkor Kanáriai-czúkornak neveztetik, mivel re'genten a' Kanáriai fziget­ből került a' leg jobbik czúkor. A' Kanáriai után való a' Ráfinádé y ezután a' Melisczúkor.{ Az az édes barna lév, melly a' formából foly-ki, a' mellybe a' czúkrot öntik, sirupnak neveztetik. Ez oltsóbb mint a r kemény czúkor, azért ezt inkább vefzik a" fzegény emberek. A' süvegczúkrokat fzürke, fehér, és kék papiros­ba takargatják-bé, és körül kötözik nyüftmad­. zaggal, hogy jó móddal ládákra lehessen;azo­kat rakni; és egéfz darabba akárhová elküldeni. A' kéfz fehér czúkorból lehet fehér és barna Kándelczúkrot tsinálni, és fok czúkros porté­kákat. Még azt-is akarom mondani édes Fhim, hogv murokból, veres-és sárgarépábói-is lehet czúkort tsinálni. Hát nem derék állapot ez ? Igen-is ! a' mi méheink pedig édes mézzel fzol­gálnak. Helyesen ! Mikor tehát a' rendes ezú­kor drágább lefz, mint a' méz, vagy épen fem­mi czúkor nem lefz : akkor előveízfzük a' mi mézünket, vagy pedig veres-és sárga-répából tsinálunk mézet. Ugy Fiam! Szűkség idején épen el-lehetünk czúkor nélkül, kávé nélkül-is; mert a' mi eleink tellyességgel ferumit fe tudlak a"

Next

/
Oldalképek
Tartalom