Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 63 Kávéról, még-is egésségesek voltak , 's talám még egésségesebbek mint fem azok , a' kik ma mindég Kávét ifznak. A' ki mindazonáltal Kávét akar inni, tsináljon magának búzából, ro'sból, és árpából, és igyék búza-ro's vagy árpakávét. Czikória gyökérből-is lehet kávét tsinálni. De magára hagyjuk mindenre , és megengedjük, hogy azt igyék , a' mi van , és a' mit fzokott. A Kávéfának $0ffe6aum a

1 hazája Arabia. A' Venetusok hozták ezt onnan magokkal leg előfzör Olafz-Orizágba 1024-dik efztendőben. Frantzia-Orfzágba került 1Ó44-dik efztendőben 's végre onnan a' világnak minden réfzeibe. De Amérikában termefztik régtől fogva nagyobb réfzét a'kávénak. A' kávéfa ollyan forma vaftag, mint egy ember karja, és hat, ]eg fellyebb kilentz fingnyi magos. A' levelei hasonlók a' czitromfa leveleihez, és nem hullanak-le őfzfzeí mind egyfzerre, mint a

1 mi fáinkról; hanem valamint majd minden növevényeknek a' meleg tartományokban , mindég van az efztendőnek minden réfzeiben levele , virágja, és gyümöltse. A' gyümöltse egy kis fzáron függ, és hasonlít egy kis hofzfzúkás tseresnyé* hez. Lásd Táb. 2. Fig. 8« Majd mindenik gyümöltsének két magva van, a'mellyek ollyanok mint mi nálunk a' babok, 's azért kávébaboknak-is neveztetnek. Lásd Fig. 10. Mivel a' gyümöltsei nem mind egy időben érnek-meg: nemis lehet azokat egyfzerre mind lerázni. Azértis efztendőben rendfzerént kétfzer háromfzor fzedik öfzve a' kávébabokat. A' leg jobb kávé az Arabiai vagy napkeleti; azután való a' Frantzia Bourbon fzigetbéli, a* melly