Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

6o Novevények Orfzága. ofztán tavafzfzal jő ismét új levelek, egyiknek elébb, máíiknak utóbb. Koránt fem így van ez a' meleg tartományokban, a' hol a

1 fák elhullatják ugyan igen-is leveleiket, de mindjárt ujjak jőnek azok helyett, úgy hogy fzüntelenül zöldek , e's egészen levelesek. A Fenyőfák , Satmc tudniillik a' jegenye-a* fehér-és veres-fenyőfák, a

1 czedrusok , és gyalok fenyőbokrok, sőt közönségesen fzólván tsak nem mindnyájan azok a' fák , 's bokrok, mellyek az ő keskeny és hegyes leveleikre nézve, tövisJevelü fáknak neveztetnek, minálunk-is télen, nyáron, az egy veres fenyőfán kívül zölden és levelesen maradnak. Nagy magosra felnőnek mind, kivévén a' gyalog-fenyőt. Vágynák ollyan jegenye-és fehér-fenyőfak, mellyek negyven , sőt hetven fingnyi hofzfzak, azonban olly vaítagok, hogy két ember-is alig Ölelheti körül. Ezeknek réfzfzerént verhenyeges, réfzfzerént fehéres, és feketés héjok van, 's fehér gyantás fájok, és az úgy nevezett tobzokban tartogatják a' magok magvaikat, mellyek Octoberben, vagy Novemberben érnek-meg, de a' következendő efztendőnek Május hónapjában fzoktak kihullani, és tsak magokban ismét újj fiatal fenyők nőnek rólok. A' közönséges jegenye fenyőknek (©CtttetHC $(tttlte) tsak egyenként álló árforma hegyes leveleik vágynák, fetétveres vagy feketés héjaik. Majd mindenfelé teremnek, még Magyar Orfzágban-is nagy bőséggel, két vagy három fingnyi vafiagra fzoktak nőni, és gyakran hetven finghez közel jár a' magosságok; jó háznak való gerendák", ízép defzkák, és derék árbotzfák kéfzülnek belőlök; Lappóniában pedig ezeknek ve'-