Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 63 vékony gyökereikből köteleket vernek, és kosarakat kötnek. — Vágynák fzurkos jegenyefenyökAs, $(Jttlte) mellyeknek magánosan álló, elöl fogas leveleik vagy töviseik vágynák, és fehér fnna héjok. Az a' híg gyanta a' melly t-vafzfzal, és öfzízel rakásra gyűl azoknak héjaikon , terpentinnek neveztetik. A' Libánusnak czedrusai-is hát a' fenyő-e's tövises levelű fákhoz tartoznak. Ezeknek hamuízín rőt héjok vagyon, vereses jóillatú fájok , és bokroson egymás mellett álló tövise« leveleik, mint a' veresfenyőknek. Igen fok fordul-elő a' Bibliában a' czedrus fákról, mivel Salamon az akkori Tirusbeli Királytól Hirámtól, a' Templomnak építésére, igen fokát vett vólt által. A' veres fenyőfáknak (£ercf)enf>aUttl) töviseik vágynák, mellyek közzül rendl'zerént tíz, tizenkettő , sőt fokfzor több-is jő-ki egy köz pontból, úgy hogy bokroson az ágakon köröskörül ülnek. Tavaízfzal igen drága illatot botsátnak magokból, és néha a' meleg nyárban valami manna formát izzadnak-ki, de a' melly nem igen fokát ér. A' veres-fenyőfa tör'söke'ből pedig, vagy úgy magában, vagy ha megfúratik , valami tifzta , és erős fzagu nedvefség foly-ki, mellyet terpentinának neveznek , 's kivált a' febeknek, dagadásoknak békenésekre hafznosan lehet véle élni. A' veres-fenyőfa héja vaíiag , verhenyeges, és mindenütt repedezett; a' fája pedig veresses , kemény , és gyantás , 's azt a' hafznát vefzik , hogy hajókat, víziépületéket, forráshoz való tsőket, víz fogó tsatornákat, és edényeket tsinálnak belőle. Apró fel-felé álló tobzokat terem, és minden efztendőben őfzfzei elhullatja leveleit, mellyet külömben egy tövislevelií-fa fem tselekfzik. Ugyan