Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 25 és magos, mint egy nagy alma fa, 's igen nagy gyümöltsöket-is terem. Leg tsudálatosabb nemű figefák vágynák pedig Amerikában. Tsakgondoljátok-el h iáim! ezeknek a' figefáknak egy egy lijnyi vaítag zöld levelek vagyon , a' mellyek köröskörül a' faoldalából, vagy törkökéből jőnek-ki, és egyik a" másikból, 's a' figék-is a' levelekből. * Ez-is megjegyzésre méltó , hogy ezeken a' különös figefákon éinek és laknak az úgy nevezett Kosenill bogarak, a'mcllyekbői leg fzebb veres ízínt kéfzítenek. Hallottátok már bizonyosan édes Fiaim ! fiogy Adám és Éva a' Paraditsomban figefa levelekből tsináltak magoknak, ruhákat? Hallott tuk igen-is. Hát mit Ítéltek? Semmit fem édes T. Uram; mert hifzem nem értjük. Elhifzem hogy nein. Ihol megmondom hát mi vólt az. Vagyon Ásiában egy bizonyos nemű fa, a' melly inkább hasonlit valami puha és káka, vágynád forma plántálioz , mint fem a' fához , és ennek vaftagabb tör'söke vagy fzára van , rpint az ember karja, és tíz, 's tizenkét fingnyi magasságú 's görbe. A' levelei majd egy fing fzélessé güek, és három vagy négy fing hofzlzuságuak, világos zöldek, és vékonyak, 's az Indiabélíek tál és tányér helyett ezekről efznek. Mivel pedig illyetén levelek ő nálok mindenkor bővséggel találtatnak: tehát minden étel idején máit máit vefznek-eló, 's igy kerülik-el a' mosoga^ táft. Papiros helyett-is élnek ezekkel a' levelekkel , és írnak rájok. — Az érett gyümöltseik majd egy fertály hofzfzak, két vagy három ujnyi vaftagok, három fzegletesek , sárgászöldek, és ollyan ízek van mint a' jó féle Olafz figéknek. r Meg* Linne hívja ezt: Caftns opmitjs.