Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A róka, nyúl, szarvas és vonzalék falkavadászatokról

57 legelőször fut ki a rejtből és éppen ezért ő ez után ment, ha csak 3 vagy 4 pár kopóval is; ez azután igaz, hogy kitűnő iramot eredményezett, de az első checknél e kevés kopóval

1 a vadászat vesztve volt." Blank. Ha a rejtben nincs róka, úgy ez üres rejtet a blank jelzővel nevezik, úgyszintén blank-nek neveznek egy napot, melyen a falka nem talált, nem is látott rókát. Midőn az üresnek talált rejtből a falka kihívatik, elegendők ilyenkor a falkár vontatott hívó kiáltásai, és a vontatott, hosszú hangokat adó kürt jelei. Az ostorászok hangja fölösleges. Némely ostorász ily alkalomkor úgy kiabál, mintha legalább is féltucat róka futott volna ki a rejtből. Ez helytelen szokás, ezzel romlik a falka. Ha ilyen esetben is nagyon hangosak az ostorászok, amikor a kopók lassan egymásután jönnek ki az üres rejtből, hogyan tudja akkor az ostorász a falkának 'tudtára adni, hogy most gyorsan jöjjön a kifutott róka után? hí a már az üres rejtből vissza híva a kopókat, teli torokkal kiabál az ostorász, akkor a kifutott róka után már nem tud még erősebb buzdító kurjantás! kitalálni, és a falka nem fogja megtanulni és tudni a különbséget. És esetleg a kifutott rókát jelezni akaró kiáltásra is lassan jön elő. Angolországban hallottam két vagy három falkáról, melynél fütyülővel hívják ki a kopókat az üres rejtből. Tally ho! Az előbb említett esetek azonban a kellemetlen részei a dolognak, amelyeket azután bőven kárpótol a jó szerencsével való működés, midőn az ember hallja,