Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

Az akadálypályákról

126* pályát kijelölik, a természet alakulata folytán már van valami patak, árok, földsánc (bank), sövény stb., vagy bármi más formájú akadály, melyen átlagos ló át tud ugrani, vagy át tud menni egy versenyben. E természetes patak, árok vagy leugrás (magasabb partról alacsonyabbra) maradhat úgy, ahogyan van; lehet egészen nyitva is hagyni, vagy az alábbi b) alatti pontban leírt kis sövénnyel vagy kis Léckerítéssel figyelmeztetőül ellátni. Ha ezen árok vagy patak keskeny, vagyis nem szélesebb, mint másfél méter, úgy lehet elébe építeni egy az a) pontban leírt nagy sövényt, vagy egy a c) pontban leírt szilárd akadályt. 2. Csinálni azonban csak a következő akadályokat szabad (vagy mind a négy formát, vagy csak belőlük választani): a) Sövény: minimális magasság 1.35 m., maximális magasság 1.50 m. E sövénynek a magassága felében 50—100 cm. vastagságúnak kell lennie, felfelé pedig keskenyebbnek. Legyen kissé megdöntve b) Vizesárok : minimális szélesség 3.50 m. maximális szélesség 4.50 m. Mindkét partjának menetelesnek kell lennie, különben pedig körülbelül 75—100 cm. mélynek. A víz benne pedig a mélységnek körülbelül a feléig érjen. Figyelmeztetőül e vízárok előtt kell lennie egy kis ritka sövénynek, mely nem lehet vastagabb, mint 20 cm. és nem magasabb, mint 70 cm. Vagy lehet egy ilyen magasságú, könnyen elrúgható kis léckerítés a vizesárok előtt. (Egymással össze nem függő részekből csinálva, mint ahogy a gátak szoktak felállítva lenni. Könnyen a földbe verve.) c) Sz ilárd akadályok (téglából, kőből vagy fából) minimális magasság 90 cm., maximális 1.10 m.