Ölvedy Károly: A vizslatanitó. Okszerű tankönyv a vizslák betanítása és miként való alkalmazásáról / Szombathely, Bertalanffy, 1874. / Sz.Zs. 1498

Harmadik rész

23 vadat. Továbbá a nagyon hosszú zsinór használat» sem jó. mert az a bokrokban megakad, s akadályozza mind az ebet, mind a tanítóját. IIa délelőtt akar kimenni a lövész. csak akkor menjen ki. mikor a harmat már felszáradt, mert a harmatban szuszogóvá teszi vizsláját. Egyébiránt a délutáni kimenetel legalkalmasabb és legajánlhatóbb. Kint a mezőn azután ászerint kell bánni az ebbel, mint a hogy a szobabeii tanitás történt. Ha a vizsla a vad után ugrik, a vezér-zsinegnél fogva huzza vissza, és üssön reá egyszer kétszer oly mértékben, a mint azt megérdemli : ile a lövész sem szeleskedjék, mert akkor a fiatal vizsla egészen megromlik. Mindenkor jó. ha a lövész eleintén gyermeket visz magával, ki a vizslához szalad. ha az a hangra vagy szóra nem akar jönni, hogy azt jól megverje; ha a hangra vagv szóra hallgatva a lövészhez szalad, akt cor az simítsa meg, és fiitytyentseii ..so schön" szó mellett. Ha a harist megállja az ujoncz vizsla, azon ezélból, hogy sebesen utánna ne szaladhasson. vagyis helyén maradjon, de a vadász is szabadon lőhessen, egy gyermek által zsinegen kell tartani, s vissza fogni.