Ölvedy Károly: A vizslatanitó. Okszerű tankönyv a vizslák betanítása és miként való alkalmazásáról / Szombathely, Bertalanffy, 1874. / Sz.Zs. 1498

8 sem tudnak találni.— va<lászterfilete szárnyas vad nélkül maradjon.*) Puskáját gyakran kimosatja, legalább 10—14 jövés után : mert a beégett puskából, bármilyen hires lövész legyen is. mégsem lőhet biztosan. — A puskaport mindenkor szárítsa és száraz helvep foghagyma részekkel vegyítve tartsa, minthogy a nedves por a lefaucheux és lancaster fegyverek töltényeiben, ugy szintén a percussio-ban későn sül. vagy pedig csütörtököt mond. A pei;cussio fegyver gyú-lyukjait minden lövés után kiszeleltesse. hogy a por a gyutacscsal érintkezésbe jöhessen, s ennék folytán a töltény *) Hogy pufiig a. vadászunk vadászterületen a tbgelv ÍUuB ltflbl. s határjából a szomszéd határba át ue menjen, kövesse jegyzetemet; u. m.: azon foglyokat, mélyeket télen át táplál, tudnia kell, hogy kútárjának mely részére liocsássa. annak idejében tollát, midőn már tojást raktak és kellően a fészken ülnek, vegye a vadasz vizsláját, és induljon el a fogoly-kakasok felkeresésére, és azokat löjje e

1 ; csakis így marad még. területén a fogoly; mert a kakas által, amidőn mag a falka szárnyra bír kelni. minden nap tovább és tovább vezettetik. Kezeskedem érte, hogy minden falka fogoly azon a területen mariul; és annak idejében tetszés szerint bizton rcáitiK találhatni; a téli táplálás is is igen könnyen eszközölhető a háló által. Továbbá megjegyzem, bogy a vadász amidőn vizslájával annak idejében szalonkákra a nagy sűrűségben, foglyokra a kukoriczábán vadász, íiólkülözhetleniil szükséges, bogy a vizsla nyakára a jelző harangot, az úgynevezett, csörgőt tegye, mert elméikül nem tudhatni, hol áll a vizsla.