Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Vizsla tanitás mezőn

81 tenne kötélre kell venni, 's csak lassan ereszteni csúszva a' vadhoz , ott hasra parancsolni , 's csak azután ha kihűlt elhozni engedni ; Ha ezt néhányszor tesszük , és azonkívül a' fenn írt mód szerént kenyeret, húst's t. e. hozattunk az oskolázás alatt véle, nem fogja a' vadat szaggatni, melly hiba mindég az igen nagy tűznek következése, ez pedig az által javítható ha sokszor aportiroztatunk vele kihűlt vadat. Némelly vizsla nem örömest veszi fel a' kövér vadat, más, melly t. i. igen tüzes a' 'sir által réá kap a'szaggatásra, vagy néha arra is hogy sültelen sótalan megegye ! az első hiba gyakorlás , a' második verés , és kötélén hideg vad aportiroztatás által javítható; itt késni a' gyógyítással nagy hiba , mert ha egyszer berögzött a* vizsla soha többé el nem hagyja. Igen ifjú korában nem örömest megyen a^' vizsla vizbe, mintegy érezve hogy a' gyakori vízben járás által idegrendszere határzata szerént szorulást, vagy hasmenést, sőt néha aszályt kaphat. Azért csak esztendős korában miután már jól keres és áll visszük vízre ; Erre nézve szép meleg napot választunk, 's járlatás után mikor külömben is szomjú olly vizben mellyel lábolhat, darab fát vagy még inkább lött madarat velünk csekély tá6