Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Az Elő oskola

az elvelett tárgj'nak mig a' kutya jól betanulva nincs, mindég szélellenében kell lenni. Ezen előgyakorlásnak igen sok haszna van, azon fellyül is hogy, ha valamit elvesztettünk, könnyebb árnj'ékba nyúgva várni, mig jó kutyánk elhozza, mint melegben, sárba, fáradságoson, minthogy úlunkat mellyen már jártunk szaglásunk után feltalálni nem tudjuk bizonytalanra keresni. Az igy begyakorlott vizsla-sokkal biztosabban követi a' sértett nyúl , vagy fogolymadár nyomot, mint az melly csak a* fenn kereséshez van szoktatva , 's melly a' nyomot könnyen eltéveszti; Az illyen kutyát könnyen lehet szoktatni a' nagy vad nyoma kisérésére is; Azomban nem kell kivánni hogy ollyan tárgyakat is meglalályon mellyek tőle szél mentében vágynák , sem igen távolra küldeni , hogy az által eltévedhessék, vagy más úton elkárosodjek. Mikor a' vizslát már ezekre megtanítottuk lassan lassan kezdjük tűzbez szoktatni ; Midőn t. i. valamely tárgy előtt hason fekszik előbb csupa gyúrezet csattantunk el, míg látjuk hogy ezen nesz tellyességgel benyomást nem csinál réá, mihez annál könnyebben szokik minthogy már arra gya^-