Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Török históriák

45 A cserkesz falvakban többnyire találtunk imaházat (dzsámi) és községházát, a melyben vendégszoba is van. Az este érkező utast szívesen látják ott éjszakára és vacsorára. Mi két ilyen faluban éjszakáztunk. Az egyikben négyfogásos vacsorát kaptunk: tejben rizskása, zöldbabfőzelék benne főtt birkahússal, parázson sült kecskehús és végül aludttej. A vacsora előtt és a fekete kávé után nagy réztálat hordtak körül, melyben a kezünket mostuk meg, mert az bizony bezsirozódott, mivelhogy villa és kés ismeretlen eszközök itt. Mindnyájan ujjainkkal szedtük ki a falatokat a földön álló tálból; az elég sürüre főtt rizskását is. Csak az aludtejet kanalaztuk. Az ételek elég jók voltak; vagy talán csak azért Ízlettek, mert hétszámra ilyet sem ettünk. A falu elöljárója és még hat falusi előkelőség vett részt ezen a tiszteletünkre rendezett ünnepi lakomán. Körben ültünk a földön és sorban egymásután nyultunk a tálba a falatokért. Épen egy óráig tartott a vacsorázás. Azután ágyat vetettek nekünk a földön szőnyegekből; az én ágyamra fehér lepedő is került. Sem a szállásért, sem az ételért nem fogadtak el semmit sem, csak köszönetünket. Más faivakban is szívesen láttak bennünket mindenütt és ha nekik volt, adtak nekünk is enni. Sok helyütt azonban nekik sem volt. Különösen a török falvakban kellett nyers uborkán és hagymán tengődnünk; örültünk, ha volt egy kis magunkkal hozott kenyér hozzá. Pedig, be egészséges étvágyunk volt mindig! Egyszer nem volt semmi ennivalónk sem. A han-ban sem kaptunk. Hát kimentünk a patakhoz rákászni. Mikor már egy tálra való volt, meg akartuk főzni. Azonban megjártuk. Az előbb barátságos törökök nem engedtek a tűzhelyükhöz és eldugták előlünk a vizes korsót. Csak később tudtuk meg, hogy a rák a Korán szerint tiltott eledel. * Konia városa ez idő szerint a török számüzötteknek a helye. A sós sivatagnak déli szélén fekszik. A kit ide száműznek, az szabadon járhat ugyan, de meg nem szökhetik. Útlevelet nem kap. A nélkül pedig lehetetlenség még csak a szomszéd faluig is eljutnia. Itt van a kényszerlakása a dervisek főpapjának, a ki nem akarta a mostani szultánnak trónralépése alkalmával Mohamed kardját felkötni. Itt ismerkedtünk meg egy különben Párisban nevelkedett albán főnökkel, a ki