Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Török históriák

46 csakugyan nem tudja, miért kell itt laknia. Örményeket hoznak mindennap egy-kettőt Konstantinápolyból. Azonban már nem sokáig lesz ez igy, mert a német vasúti társaság nagyszabású tervvel foglalkozik most, mely, ha megvalósul, meg fogja változtatni a vidéket és ezer meg ezer németet fog ide vonzani. A sós sivatag körülbelül akkora területü, mint a mi Alföldünk. Azonban nem fekszik mélyen, hanem ezer méter magasságban; széksós felföld. Földje jó volna és termékeny, csakhogy száraz. A hol egy kis vizere van, ott látni falvakat és kerteket, a melyek művelés nélkül is teremnek. A szélső területein termelt buza pedig husz-huszonötszörösen fizet. Csakhogy naphosszat kell járni, míg néhol egy kis vizhez jutunk a belsejében. A szélén ugyan vannak nagy tavak és rengeteg kiterjedésű mocsarak, mert a körülövező hegylánczokróí lefutó viz ott terül szét, a míg elpárolog a nagy forróságban. Konia fölött is van egy ilyen tó, fele akkora, mint a Balaton. A vasút német vállalkozói most azon vannak, hogy ennek a tónak a vizét a sivár terület belsejébe vezessék óriás méretű csatornázás révén. Hogy azután nem török falvakat fognak e csatornák mentén létesíteni, az kétségtelen. Amint hazánkban egy-két évszázaddal azelőtt egypár okos német betelepített svábokkal foglaltatta el a régi Bánságot, ugy el fogják hódítani most idetelepítendő német földmivesekkel az egész Konia villajetet, a mely közel akkora, mint Erdély. A merre csak jártunk, mindenen láttuk, hogy a németek keze már rajta van. Ki tudja, iniért, de a törököknek ez igy tetszik. \