Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Ereglitöl a Tauruszig

Ereglitől a Tauruszig. "ulajdonképen helyesebb volna nem írnom itteni tartózkodásunkról, jobb volna elfelejtenünk, annyi volt a ) szenvedésünk. Itt Eregliben még nincs szállója a német vasúti társaságnak, mint Konia városában, a miért a han-ba (szállás) vonultunk. Nem emlékezem arra, hogy már valaha kelletlen körülmények között vétkeztem volna és kívántam volna, hogy ép öt érzékem közül egyik-másik elhagyjon; de most szerettem volna, ha szaglásom nem lett volna, oly leírhatatlan büz és piszok közé kerültünk. Vagy husz tatarka (utazó kocsi) állt az udvaron és vagy ötven török kiabált, rikácsolt; zörögtek a lánczokkal, miközben a lovakat kifogták; zsákok hevertek szerteszét a nagy udvaron a kut és a szemétdomb körül; szamarak, öszvérek, kutyák minden sarokban. Jordan fogadott bennünket, a háziszolga. Szobát kaptunk minden bútor és ágynemű nélkül. Dragománunkkal együtt öten háltunk benne - a puszta földön, ruhástól, mindenestől, köpenyeinkbe burkolózva - megszámlálhatatlan sok légy és más parazita társaságban. A háztetőn nem éjszakázhattunk, sem az udvaron, a mint a török utazók szoktak, mert éjjel öt-hat fokra száll alá a hőfok és nem volt velünk ágynemű. Nyolcz napig birtuk ki. Reggeltől estig a környéken gyüjtöttünk s ugy Ítélem, jó eredménynyel. Egy nagy eredeti török faládára való bogarat, gyikot, kigyót, békát küldtünk utolsó nap Budapestre a