Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

VII. Ingyen munkások

83 TII. INGYEN MUNKÁSOK. 96 lök, jó kúszók, de a földön csak ugrálva tudnak járni; merész, kíváncsi, eszes állatok. Dalolni nem tudnak, de mégis elég változatos csalhanggalbirnak. Táplálékukat főleg rovarok képezik, hanem az olajnövények magvát is kedvelik. A czinkék szaporasága bámulatos : évenkint kétezer, háromszor is költenek, s egy fészekaljban 8—12, sőt 20 fiu is található. Éjszakon vándormadarak, a meleg és mérsékelt égalj alatt állandók, vagy kóborlók. Vándorlásaik alkalmával seregesen vonulnak, gyakran másfaju kis madarak társaságában. Az eddig ismert 54 faj közöl hazánkban 8 faj jön elő, melyek három csoportra osztatnak, u. m. erdei czinkékre, hosszufarkuakra és zacskósokra. Az egész család főképviselője a szénczinke (Parus major. Kohlmeise); ez nemcsak a legnagyobb valamennyi között, hanem benne hatványozva feltaláljuk fajrokonainak legtöbb jó és rosz tulajdonait. Található majdnem egész Európában, Ázsia és Afrika éjszaki részében mindenütt, meddig a fatenyészet ér. Nálunk állandó, éjszakon vándor-madár. Színezete igen szép. Fejteteje, nyaköve és egy mellén alávonuló széles sávoly fekete; pofája fehér ; melle, hasa kénsárga, háta olajzöld; fara kékesszürke ugy? szintén szárnyfödényei; élénkfényü szemei sötétbarnák. A nőstény kevéssel halványabb színezetű s a mellén levő fekete sávoly nem nyúlik oly hoszszan alá. Tulajdonságai által magára vonja a a természetbarát figyelmét. Elbizakodott, arczátlan tolvaj, furfangos, ravasz, szóval annyi rosz tulajdonnal bir,