Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

V. Künn a réten

V. KÜNN A RÉTEN. 61 Ez érdekes jelenséget erdők közelében nagy mérvben láthatjuk tavaszszal, mikor a szél messze tovaragad nagymennyiségű himport. így Nagy­Szeben piaczát több év előtt egy tavaszi napon finom sárga por lepte el. Sokan nem tudták megmagya­rázni, mi lehetett az. A közel fenyüerdőkből kavargó szél által nagy mérvben odasöpört himpor volt. De nemcsak egyes, a füvek életéből fölhozott jelenségek figyelemre méltók, hanem a többi növény­zetétől eltérő alakzatuk is. A valódi füvek teljesen más alkotásuak, mint a fák és egyéb növények. A nálunk honos számos faj közöl alig van évelő. Czikkelyes izekre oszlott száruk, melyet izeknek vagy szalmának is szoktunk nevezni, még azon évben, melyben létet nyert, el is hal.Leveleik hosszuk,hegyesek, a szárat tok formában karolják körül, s a mi legnevezetesb rajtok, hosszú szálakból állanak, semmi nyomát nem mutatva a fa és más növénylevelek érhálózatának. Virágaik füzé­rek-, kalászokba csoportosulnak, mint a buza-, rozs- és más kalászosoknál, vagy hosszabb szárakon függve az egyes virágok bugákat képeznek, mint például a zabnál. Tenyész-részeik : a him- és anyaszál egyszerű boritékai (ezt csészének is szoktuk nevezni) képezik virágbokrétáikat. Tehát itt is egész valójukhoz hiven az egyszerűségnek hódolnak. Es a mint az egyes fű­szál virágai összetartva, füzérré vagy bugává egye­sülnek, ép oly szeretetteljesen sorakozik millió meg millió fűszál egymáshoz, sőt legtöbb fajuk elszige­telten, magánosan meg sem él, hanem elcsenevész. Ep ezen társas összetartás adja meg számukra a je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom