Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

V. Künn a réten

Y. Künn a réten. (Vázlat.) Ha tavaszkor fűbe fekszem, Szivem nyitva áll; Szembe, szivbe kéjgyönyörnek Illatárja száll. Ali ki irja meg, mit érzek Édességinéi! ? Szivem, mint a megtelt bimbó, Meghasadni fél. G a r a y. Állok tavaszmezőn, Melyet virány fedez ; Ugy érzem, gondolom : Az Isten háza az. Erdélyi. Ily lelkesülten éneklik meg költőink a mezőt, igy ir Burns a zöld rétjeiről hires Erin szigetéről, a tenger smaragdjáról, miként az irek országát nevezik. S ha átlapoznók a világköltészet összes müveit, alig találnánk költőt, ki a szép zöld mezőről meg ne emlékeznék, oly ellenállhatlanul kedves érzelmet gerjeszt a romlatlan keheiben annak szemlélete.