Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

IV. Az erdők dalosai.

ÍV. AZ ERDŐK DALOSAI. 55 kutatnak, minden lehullt falevelet megvizsgálnak, keresve a kártékony rovarok tojásait és bábjait. Ezért íelhivom a természet minden melegkeblü barátját, hogy vegye pártfogása alá az apró madarakat s is­mertesse őket minél szélesb körökben, szerezzen ott nekik barátokat. Amint egy zöld lúgosban ülve e sorokat pa­pírra vetettem, röpködő, daloló madarak lebegtek körül, s a mint daluk fölhangzott, ugy tetszett nekem, mintha a lábamnál nyiló virágok kellemesebb illatot árasztanának, a szellő enyhébben lengene, és szivem melegebben verne; melegebben azon gondolatra, hogy egy jó cselekedetet teljesítettem, mikor újból fölhívtam nemeskeblü olvasóimat, különösen a köl­tői kedélyű olvasónőket az énekes madarak annál melegebb pártolására, mert ezek énekében a vallási kebel egyszersmind zengeni hallja azon mindenha­tó gondviselőnek magasztalását, ki az ég madarait táplálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom