Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.
November
182 vadászterület igen nagy fogolyállományának téli táplálásáról van szó, a hintöqunyhók alkalmazása is igen czélszerű, melyek a szükséghez, illetve a terület nagyságához mért számban állíttatnak fel. Ezek a hintő-gunyhók ne legyenek szűkek, sem alacsonyak; jó a kúpalakú 1*5—2 m. átmérőben és 2 méter magasságban készült gunyhó és ha lehet, fenyőgalyakból készüljön, mert ez tartja fel legjobban a havat télen s biztosít a befuvás ellen. Nem jó azonban a gunyhót alul fenyőgalyakkal sűrűn kitömni, mert akkor a bent levő foglyok egykönnyen nem menekülhetnek az esetleg betolakodott ragadozók elől és a hó is annál könnyebben befújja a gunyhót. Az ajtót legjobb a szokott szelek irányával szemben tenni. — Készíthetjük az etető-gunyhót laposra is és pedig szintén fenyőgalyakból, 3/4—1 méter magas, 3 • méter széles területre szekrény-alakban. Igen jó a hintő körül úgy 30—40 cm.-nyire a talajt galyakkal körülszurkálnihogy a hó ottan megakadjon. Tanácsos továbbá a hintőket a közútaktól mindig bizonyos távolságra — 100—200 lépésre — elhelyezni és tisztántartásukról állandóan gondoskodni kell, a befújt havat mindennap ki kell hányatni belőlük s ilyenkor arra is kell ügyelni, hogy a gunyhók körül egy méternyire tisztán maradjon a föld, hogy a foglyok a talajban kaparhassanak, ha ott esetleg egy kis füvet találnak. A száraz mag élvezete ugyanis egymagában csak árt a fogolynak, azért kell törekedni, hogy nagy hóban a talajt nekik egy hissé megtisztítsuk. Azonban minthogy viharos telekkel igen bajos az etetőhelyeket a hótól tisztán tartani, még ha bokrokból készítünk is etető-gunyhókat e célra, s miután a mindenütt ott bolyongó varjak is elriasztják ilyen helyekről a foglyokat: a vadásznak fokozott buzgalommal kell hozzálátni, hogy a foglyokat ilyen helyeken szerencsésen átteltethesse Legczélszerűbbek és legelőnyösebbek e czélra a kis fenyőfagunyhók, melyeket a következő módon kell készíteni. Egy másfél méter átméretű körbe, fiatal, 2 méternél nem magasabb fenyőfácskákat dugunk a földbe, melyek egymástól 12 cm.-nél ne legyenek távolabbra. Ezeknek a koronáit aztán egy, a gunyhó közepén levert karóhoz kötjük dróttal, magára a karó végére pedig egy kisebb alakú csapóvasat teszünk (de héjakosarat ott elhelyezni czélszerütlen volna). A fenyőfák közti hézagot az északi és észak nyugati oldalokon száraz galyakkal jól befedjük, a déli és keleti oldalnyílások pedig nyitva maradnak. Ebből a gunyhóból aztán az esetleg behullott havat mindig kitak-a
