Lakatos Károly: A császármadár és vadászata / Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899. / Sz.Zs. 1679

— 15 — leg íentartassék és szaporodása előmozdítassék, a szakvadásznak a következőket kell szem előtt tartani: 1. Minden erdei tyúk-féle a lehető nyugalmat és biztonságot kedveli, különösen a dürgés és költés idején. Legnagyobb nyugalmat igényli a császármadár, azután a siket-fajd, míg a nyírfajd a nagyobb zavarást is könnyebben tűri, megszokott helyét a különösen télen eszközölni szokott favágások és nagyobb vadászatok és hajtások miatt sem igen hagyja el; ellenben a császármadár és siket-fajd — különösen ha állományuk igen gyenge — már favágás által is könnyen elzavarhatók tartózkodási helyeikről. 2. Miután minden erdei tyúk-féle a földön fészkel s fészkeit csak rosszúl fedi s hiányosan biztosíthatja s így a költési idő alatt a tyúk könnyen a ragadozók martalékává lehet: ennélfogva a ragadozók irtására a legnagyobb gond fordítandó; különösen irtani kell a rókát, nyestet, görényt és menyétet, mint a kotlós-tyúk legnagyobb ellenségeit, de kutya- és macskára is kell ügyelni és a veszélyt hozható borzot, sünt és mókust sem szabad kímélni. 3. A lelövésnek csak a számfeletti kakasokra szabad kiterjedni (ez irányban vadászati törvényeinket módosítani kellene); az egyes ivarok közti arány a nyír- és siketfajdnál legczélszerűbb akként, hogy minden hat tyúkra egy kakas jusson; a császármadár ellenben párosan hagyandó. A hol gyengébb az állomány, nagyon ajánlatos legalább az első évben a kakasokat is kímélni; nagyobb állomány mellet azonban a fölösleges kakasok lelövése a diirgési időben, a szaporodás érdekében, elkerülhetlenűl szükséges. Tyúkot (már csak vadászati törvényeink értelmében is) sohasem szabadna lőni, de különösen a vén tyúkot minden viszonyok közt kímélni kell, miután ezek — mint a tapasztalat tanítja — a diirgési helyeket mindig megtartják s tartózkodási helyeiket csak nagyobb okok miatt hagyják el. 4. A hurokkal való fogás, különösen a császármadárnál, mindig kerülendő, illetőleg lehetőleg megakadályozandó, mert ezáltal a jobb vadállomány gyengíttetik, a gyenge állomány pedig esetleg teljesen kipusztítható.