Lakatos Károly: Vadászhit, a magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza / 2. bőv. kiad. Szeged, Engel, 1910. / Sz.Zs. 1424

III. „Természetfelettiek" és látományok (viziók)

50 Lakatos Károly: Vadászliit kedik, avagy önmegnyugtatásra, tájékozódásra van szüksége: kölcsönösen a szimat (a szag) játsza náluk a legfőbb utasitó szerepet. Ez sok tekintetben beszéd és kijelentés számban megy az emlős állatoknál s én azt hiszem, hogy az ember szimatja is egyrészt hozzájárul (az állati szemnek idegenszerű: egyenesen fönnálló, nagyításban talán roppantul impozáns alak mellett) az állat tartózkodó magaviseletének szilárdítása, illetve emberfélelmének megnöveléséhez.. A szemnagyitást illetőleg továbbá, mindenki tapasztalhatta, hogy az egyenesen felnyujtózó magános magas tárgyak, mint fák, utféli keresztek, szokatlanabb alakú nagyobb bokrok stb., — félhomályban, vagy holdvilágos éjszakán, midőn nagyításban mindezek valóban elrémitően óriási arányokat ölthetnek : ritkán tévesztik el riasztó, sőt megfélemlítő hatásukat a jószágfélére, legkivált a lovakra, ha csak megszokás következtében idegenszerűségüket el nem vesztették már az állatra nézve. szek után még csak az éjjeli állatokról van k néhány szavam — a ragadozókat illetőleg — és különösen a baglyokat tartva szem előtt. Én sehogyse tudom elképzelni, hogy találná meg a bagoly este és félhomályban jelentéktelen kicsiségü prédáit (egerek, apró madarak stb.), de a nagyobbakat is minden estenden és félhomályban kitűnőnek állított látása dacára is, ha azok nagyobb, sőt jelentékenyen nagyobb arányokban (azaz : nagyított alakban) nem tűnnének fel látásában ? De emellett nagyon valószínűnek látszik az is, hogy sok állatnál, — kivált a magas röptű madaraknál, de egyáltalában talán minden madárnál: a szem (bizonyos mérvben való nagyító sajátsága mellett) még a távcső tulajdonságával is bir a szó legszorosabb értelmében. Különben, hogy sejthetnék meg a keselyük szemök e képessége nélkül a mértföldekre terjedő magasból, illetve távolokból (bár igaz, hogy szaglásuk is segiti őket a prédaszerzésnél) a távolsághoz képest parányi terjedelmű (talán el is mosódott alakú) ló- vagy birkadögöket —• s a fönt libegő vércsék a földön mászkáló bogarakat, szöcskéket, a csérek, cerkók, sirályok a viz szine alatt