Lakatos Károly: Természeti és vadászképek / Szeged, Endrényi, 1867. / Sz.Zs. 1461

A székely havasokon

egy meredek mészkőszirtfal hosszú lánczoíata vonult tova, tátongó mély üregekkel megrakva. Valóságos keselyű- és sólyom-eldorádó ! Évszázadok óta talán itt fészkel a hegyvidék valamennyi karakterisztikus szárnyas ragadozója. Most is ott kóválygott szédítő magasban a szirt felett, közel 30 darab óriási madár, mint keselyű, a szikla hegyek speczialitása : a fehérnyakú (Gyps fulvus) fajból. A kis havasi pásztorkunyhó, mely tanyázóhelyünkül volt hivatva szolgálni, egy hatalmas sziklatömb védő enyhében szerénykedett — közelében még egy másik, hasonló nagyságú és formájú primitiv alkotmánynyal. Ezenkívül egy szálfákból készült akolszerű * építmény (u. n. karám) is járult e havasi farm telepszerűvé tételéhez, közelében bekerített helyekkel az állatok számára, melyeket a barangoló medvék miatt éjszakára szabadjára hagyni a havasokon nem igen tanácsos. A kunyhó előtti tisztáson már vígan lobogott a tűz. Igen sajátságosan vette ki magát a bizonytalan világításban, a tűz körül heverésző torzomborz oláh pásztorok csoportképe, a mint éppen falatozásukat végezték teljes halnémasággal. Lovacskáink és czókmókjaink elhelyezése után, mi is a tűz mellett foglaltunk helyet, bundánkra heveredetten élvezve az áldott pihenés gyönyörét ; majd az étkezés — 146 —