Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438
Első rész (Természetrajzi rész) - IV. Az erdei szalonka párosodása és szaporítási viszonyai
— 88 — lonkajérczék válogatós természete is és emiatt alighanem ugy áll a dolog, hogy a himek (talán csak) látszólagos állhatatlansága a jérczék csapodár viselkedésére vezethető vissza — s emialt a párosodás ténye, tehát a tartósabb együttélés esete nem is annyira a himek-, mint inkább a jérczék akaratától függ. szóval a szalonkajércze maga választja »férjét«; de alighanem sokáig válogat, mig a kedvére való férjanyagra szert tesz . . . Ha aztán a him udvarlása komoly viszonzásra talál a jérczike részéről, a frigy a komoly házastársi viszony jellegét ölti magára — arra az időre t. i., mig a kotlás tart; akkor azután — »auf nie mehr Wiedersehen — a him többnyire elbúcsúzik a kapufélfától s talán pisszegve, kortyogva uj kalandok után veti magát"? Legalább a jelekből Ítélve ugy néz ki a dolog, mintha szalonkáéknál a költés befejezte után afféle hamis másod »üzekedés« (illetve dürgési folyamat) lépne föl, minő az őzvadnál tapasztalható; csakhogy a második költés kimaradása ellene szól e föltevés valószínűségének.* Fönt tárgyalt társas viszonyra vonatkozólag még megjegyzem, hogy a him szalonka néha (az esetek nem nagyon gyakoriak) az ivadékok felneveléséig családjával marad; hogy azután ki jobbra, ki balra elhagyják egymást, (az öreg madarakat értve, mert az anyamadár, a jelekből Ítélve, alighanem magzataival marad az ősz folyamán), az kétségtelen. Hogy kerülnek össze párosodás végett a két nem egyedei s illetőleg hol megy végbe a tulajdonképpeni párzás aktusa? Erre nézve a többoldali megfigyelések nyomán, de saját észleleteim alapján is bizton megállapíthatom, — ami igen természetes is különben — hogy a szalonka csakis a földön párzik; ami ezt megelőzi a levegőben, az csak párosodási játék, mint a pacsirtánál s utólag is történik ilyen. A levegőben történő néha csoportos verekedések, mindig a jelenlevő nőstény miatt történnek. Ilyenkor tényleg valamely elpárzott s párostól huzó duennáról van szó, melyet a * Régebben magam is azt hiltem volna, hogy a nyáresti és hajnali röpködések részben egy ujabb dürgési folyamat czélzatával is birnak: ámde ezt követöleg másodköltésekröl kétségtelen bizonyítékokat szereznem nem sikerült : miért is e munka megjelenése előtt az „Erdészeti Lapo k f'-ban nyilvánított ama nézetemet, mely a szalonka másodköltésének lehetőségére vonatkozik, egyelőre felfüggeszteni vagyok kénytelen.
