Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - IV. Az erdei szalonka párosodása és szaporítási viszonyai

kisebb, majd nagyobb számban szoktak fészkelni aszerint, a mint a helyi viszonyok kevésbé, vagy inkább kedvezőek. Rügen-szigeten nem fészkel az erdei szalonka; de azért ott, elég csodálatosan, junius végén, sok, legtöbbnyire fiatal (talán mind az?) szalonka szokott megjelenni. Az őszi huzás Rügen szigeten viszonylag igen jelentéktelen s mindenesetre sokkal gyöngébb, mint a tavaszi; Iielgolandban pedig megfordítva az őszi huzás az élénkebb a tavaszinál. Oroszország keleti tengervidékein a szalonka gyakran költ s az európai Oroszország északibb tájain is, egész a 65. szélességi fokig s a költési idő alatt mindenütt és nagyon el van terjedve. Skandináviában s főképpen Svédországnak inkább délnek fekvő vidékein, igy például Yestgotlandban az erdei szalonka meglehetős számban fészkel, sőt még északibb vidékekre, Lappland-ba is elszáll, ott tehát átlépi az északsarki övet is. Wal len green szerint Svédországban a legészakibb rész, hol e madarat megfigyelték, a Gellivare, 67° 20 északi szélesség alatt, ahol az tavaszkor, május 15-ike táján szokott megjelenni! Megközelítőleg ugyanazon szélességi fok alatt figyeltek meg három erdei szalonkát T. és P. Godmann angol utazók 1857-ben Bodő közelében, Norvégia nyugati partjain, melyek az esti szürkületben dürögve húztak. Általában azonban a bérezés Norvégiában sohasem szokott oly távoli északon előfordulni a szalonka, mint Svédországban. Grönlandban épen nem fordul elő, Irlandban pedig csak igen ritkán, mint eltévedt vándormadár. Ázsiában az erdei szalonka költési köre jóval terjedtebb s egyúttal inkább dél felé húzódik egy kissé, mint Európában, aminek oka a nagy klimatikus eltérésben és a hegylánczoknak egészen másnemű csoportosulásában rejlik. Észak felé Ázsiában (Szibériában) ugy látszik nem terjed ki oly magasra az erdei szalonka költési öve, mint Európában, az-az a szélső határa a 60. szélességi fok; ellenben dél felé sokkal tovább terjed, mint Európában. Európában a legdélibb határ, hol az erdei szalonka rendesen fészkelni szokott — mint már említve volt — a 45. és 46. szélességi fok között keresendő, ellenben Ázsiában e kör határa behatol a 27. fokig, sőt talán még délibb vidékekre is. Kaukazus erdeiben, tehát a 40. 45. szélességi fokok alatt, dr. Rad de szerint igen sok erdei szalonka fészkel. Himalayaban pedig költ a szalonka egész 3000 méter magasságig a tenger