Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - II. Az erdei szalonka elterjedése és vándorlása

— 41 — lés ellenére néha oly időben és helyen jelennek meg egész váratlanul. amikor és hol nem is sejtették volna őket. — A szelek, illetőleg kisebb fuvalmak, legyenek azok déliek vagy északiak: nem akasztják meg a szalonkák költözködését, de rögtön megszünteti azt az erős vihar és rákényszeríti a szalonkákat, hogy olyan helyeken is leszálljanak, amelyek megélhetési feltételeiknek semmikép sem kedveznek. Ha ilyen vihar a tengeren való átkeléskor lepi meg a költözködő csapatokat, akkor töméntelen számban szoktak elpusztulni. Általában a szelek — mint már emlitém — sokkal inkább befolyásolják a költözködést, mintsem gondolnók. A már folyamatban levő vonulás minősége mindig az uralkodó széljárástól függ. Az északkeleti szél továbbvonulásra ösztönzi a szalonkákat és az okozza azt is, hogy egyszerre csak egy napon egyetlen szalonkát sem találunk ott, ahol az előző napon bőven voltak. Ha élesebb északkeleti szél támad, akkor a szalonkákat csak rövid ideig lehet látni, alig hallatják szavukat s gyorsan elvonulnak. Ez nyilvánvaló jele az újra feléledt költözködési kedvnek. A föntebbiekből kitűnik, hogy a vonulás nem pillanatnyi időjárástól függ, mint sok vadász véleményezi, hanem csakis a gyökeres időváltozástól, mit a szalonkák ösztönszerű clőérzetükkel már keletkezőben megéreznek. És ez a költözködő madarakra nézve általában véve is áll. Innen van az a valóban csodálatos összhang, mely a költözők megjelenései tekintetében uralkodik; egy időben jelennek meg azokon a helyeken, melyek klimatológiai viszonyai egymással megegyeznek. Eltekintve egyes igen korán jelentkező (talán itt telelt?) példányoktól, a vonulás nyitánya átlag véve márczius derekára tehető; ha azonban ekkor havas, fagyos hideg idő jár, a kezdet későbbre esik. Ha kemény tél után korán következik be lágy idő s a lég folyton enyhe marad: a tavaszi húzás, illetve vonulás legrendesebben szokott megtörténni; viszont ha a költözködést befolyásoló időjárás sokái-g kedvezőtlen: a költözködés meg nem indulhat. Az is bizonyos, hogy az időjárás gyökeres változásával, a hőmérsék hirtelen emelkedésével és a szél fordultával rövid, de tömeges vonulás szokott lenni. Hogy miért tart ilyenkor a vonulás csak rövid ideig? Arra legtalálóbban az öreg Brehm szavaival felelhetek: »Feltűnő, mily biztosan vezérli a madarakat természeti ösztönük tavaszi vándorláskor, megérkezésüket illetőleg . . . Ha idő előtt érkeznének meg: éhen halnának; ha pedig későbben, akkor nem volna idejük a költéshez, fiaik felneveléséhez s megvedlésükhöz.« Mikor megmozdul a szalonkában a titkos sugallat, afrikai vagy egyéb délszaki telelő szállásá-