Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - I. Az erdei szalonka természetrajzi leírása

az a forma, melyet nálunk sávozott farkáról némelyek Falccv Feldegginek tartanak, nem egyébb Hierofalco sacernél. * A nagyságra alapított fajkalapálás tarthatatlanságát vitatva, Czink Ede korán elhunyt erdélyi ornithologus is érdekes adatokat hoz fel idevágókig a »Die W

aldschnepfe u. Ihre .1 a gel« czimü munkájában, közölvén a következőket: »Tschusi Viktor lovag, az ismert ornithologus, kivel szarkabőröket cseréltem, egy izben azl irja nekem: »A ti szarkáitok a mieinkhez képest valósággal törpék.« Ugyanezt találta Michel Gyula bodenbachi ornithologus is, kivel hollóbőröket cseréltem. Megfordítva állott azonban a dolog erdélyi nyulaink, őzeink és zergéinknél, melyek jelentékenyen nagyobbak mint amazok, melyeket más országban láttam. S még sem jut senkinek eszébe uj fajtákat csinálni! Ha egyes vadászok az alakra kisebb szalonkákat »kéklábuaknak , a nagyobbakat »bagolvfejiieknek keresztelik el: én azalatt nem értek egyebet, mint midőn nyulunkat a körülményekhez képest »mezei , »erdei; vagy »havasi« nyúlnak mondják. Mind eme megkülönböztetések azzal a fentartással, hogy ezen elnevezések alatt nem egy-egy különböző »faj; értetik, vadászati szempontból teljesen igazoltak és kifogás alá nem vihetők, minélfogva magam sem emelek óvást az ellen, ha egyik-másik vadász elmondja, hogy a lefolyt szalonkaidény alatt ennyi »bagolyfejüt« meg annyi »kéklábut« lőtt«. A nagyságban, általában a testi fejlettségben feltűnő különbségeket illetőleg analógiában az erdei szalonka élettani viszonyaival utólag is hangoztatom, hogy azok legnagyobb részt a földrajzi elterjedések szerinti variátiók vonatkozásai. Azok a különféle nagyságok az erdei szalonkánál tehát nem egyebek, mint túlnyomórészt éghajlati viszonyokra visszavezethető eltérések (klimatikus különbözetek) és illetve oly egyedek, melyek létegzisztencziájára és fejlődésére a viszonyok kedvező, kevésbé kedvező, vagy épen kedvezőtlen hatást gyakoroltak, mely utóbbi esetben fejlődésükben visszavettettek, vagy egyesek a mostoha befolyás következtében é retlenek is maradtak. Nem kell mondanom, hogy a táplálkozás körülményei mily nagy befolyással birnak még a tollazat színének élénkebb fejlesztése tekintetében is. Mert tény az például, hogy a szegényes életmód nélkülözései, szóval a megélhetési viszonyok közrehatása korlátozókig hat nemcsak a szellemi, hanem a fizikai fejlődés folyamatára is és káros következményeit az esetleges Az igazi Feldeggi sólyom egészen más, összes arányaiban jóval kisebb, subtilísabb és a Hierofalco genus jellemei hiányzanak nála s különben sem ehez, hanem a F a 1 c o genus alá tartozik. Nálunk nem fordul elő.