Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - I. Az erdei szalonka természetrajzi leírása

— '>2 — Mindenekelőtt azon általánosan elterjedt absurd nézetet kell helyreigazitanom, melyet a 8-ik pont alá helyezve utolsónak hagytam, mely szerint csak tavaszszal volna kis szalonka, őszszel pedig nem. Biztosithatok minden szalonkavadászt, hogy ő s z s z e 1 ép ugy van kis testű s z a 1 o n k a és s e m mivel s e m c s e kélyebb mennyiségben (ugyanazon huzási vonalokon, melyeken tavaszkor is egyáltalában feltűnni szoktak), m int tavaszi húzáskor. Sőt bonczvizsgálataim alapján teljes határozottsággal állithatom még azt is, hogy ugy tavaszkor, mint ősz szel, akis testű szalonkák összegét, feles számban teljesen kifejlett öreg egyedek képezik. Tényleg ugyanannyi a fiatal mint a vén a kistestü szalonkák között. Az erdélyi madarászok közül Csaló J á n o s és B u d a Ádám barátaim, ugyanezen tapasztalatokat tették. Utóbbi, egy 1892. évi márczius 5-én hozzám intézett levelében a fent előadottakra vonatkozólag, a következőket irja: »Hogy őszszel is van apróbb testű szalonka, arról biztosithatlak, és pedig nem kis mennyiségben, ugy hogy bátran merem állitani, hogy 100 darabnak legalább egyharmadrésze azaz 30—35 darab apró testű s 60—65 darab nagytestű. Azt sem lehet határozottan állitani, hogy a kistestüek mind fiatalok volnának, mert vén példányaim is vannak kistestüek kitömve, sőt merem állitani, hogy ugy a nannyi a fiatal, mint a vén a kistestüek között!« Ezen adatok és saját eredeti adataim alapján tehát téves, sőt absurd állitásnak kell nyilvánítanom először azt, hogy csak tavaszszal volna kis testű szalonka, őszszel pedig egyáltalában hiányoznék s másodszor: hogy a kistestüek mind fiatal, első életévökben levő egyedek volnának — mint Hoffmann is hibásan állítja. Az, hogy a kistestü szalonkákat feles számban öreg egyedekből állóknak lenni állítom, látszólag ugyan némi fegyvert ád a fajták mellett kardoskodók kezébe; a tudományon alapuló alábbi definitiók azonban, élét fogják venni minden ily iránya kardoskodásnak. Mielőtt azonban idevágólag bővebb tárgyalásba bocsájtkoznék, a zoológiában kevésbé tájékozottak kedvéért nyilvánvalóvá kell tennem ama kérdést, hogy talajdonképen mit ért ü n k faji jelleg (karakter) alatt, mely a t a d o in á n y b a n érvé n y n y el b i r'? Felelet: Eltekintve a nemi (genus) bélyegektől oly ismertető jegyeket, illetve jellemző faji bélyegeket (karakter), melyek minden egyes egyedre alkalmazhatók s tényleg azokon előfor-