Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - I. Az erdei szalonka természetrajzi leírása

19 sok a »közepet« elvetik s csak kis kék lábút (szálláscsinálót) és nagy bagolvfej üt fogadnak el. Végre a vadászok egy kisebb, élesebb Ítélőképességgel biró s a dolog lényegére nézve tudományos alapon álló része számtalan árnyalataival a szins ép oly változatos nagyságnak: csak egyetlen egy faji »erdei szalonka« névvel, fogadnak el. Ami az első állítást illeti, (hogy t. i. három faj vagy válfaj volna), azt ma már bátran meghaladott álláspontnak tekinthetjük. A tekintélyek közül csak egyedül W i 1 d u n g e 11 harczol e nézet mellett; és a vadászok között se igen van már' e theoretikus állitásnak valami sok hive. A második nézethez már töbhen csatlakoznak, sőt a vadászok közt igen el van terjedve az a hiedelem, hogy az erdei szalonkának két faja vagy válfaja van, t. i, kis kéklábu és egy nagy bagolyfejü. Emellett kardoskodik/ a szakírók közül K a p p 1 i c k s M a r c h e s e A n t i v o 1* i is. Indokaikból azonban hiányzik minden olyan érv, melylyel állításukat elfogadhatóan támogathatnák s kitetszik az egészből, hogy az ismérveknél a lényegesnek a lényegtelentől való megkülönböztetésére elég képességgel nem rendelkeznek. Különben is a szétválasztás indokolására szolgáló megkülönböztetési jegyeket, illetve oly jellegeket, melyek természetrajzilag érvényesek, tehát elfogadhatók volnának, a két forma közt kimutatni nem is lehet. A harmadik állítás mellett a tudomány férfiai foglalnak állást, a töhbek közt Brehm, Hoffmann, Naumann. C hern el István, Csató J. (hozzám intézett levelében), Dr. Madarász Gy., Buda Ä d á m (hozzám intézett levelében) és Diez el is, stb. Mind határozottan <csak egy fajt engednek meg. Hoffmann ismert monográfiájában az egész sokat vitatott válfajkérdés tarthatatlanságáról értekezvén, idevágókig a többi közt a következő nyilatkozatot teszi: »Évente számos oly erdei szalonka kerül kezeim közé, amelyeknél teljes bizonytalanságban vagyok, váljon a »bagolyfejüekhez«, vagy a »szálláscsinálókhoz« tartozik-e? Más szavakkal: ugy találom, hogy mindkét szélső alak közt, számtalan meghatározatlan álmeneti forma létezik, melyek majd az egyik, majd inkább a másik oldal felé közelítenek és hogy az összes faji jellegek, melyek a determinálásra fölállítva lettek, változékonyak, azért megbizhatlanok.« E kérdésre vonatkozólag, »Egy öreg szalonkavadász« aláírással. az alábbi érdekes és találó nyilatkozatot találjuk, a Bérci Károly féle »Hazai és külföldi vadászrajzok« czimü 2*