Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Második rész (Vadászati rész) - I. Bevezetés

— 107 — arányú öldöséséről, mint kuriózumot, egész terjedelmében ide iktatom: »Egy kényelmes gőzös hetenkint egyszer Calcuttából Rangeonba szállit bennünket; vagy Bombayból Madrason át. A britt-indiai gőzhajótársaság egy kisebb gőzcsolnakján természetesen más oldalról is érhetünk Rangeonba, honnan aztán felső Burmába mehetünk, a hol november és február hónapok között erdei szalonkáknak állítólag igen erős húzása észlelhető. Nekem e tekintetben kezdettől fogva kételyeim voltak, még pedig annál jogosultabban, mivel Indiának egyik vásárterén sem láttam soha egyetlen szalonkát sem, de még vendégségben sem került ilyesmi az asztalra. Kételyeim és ezzel szemben a folyton érkezeti ellentétes tudósítások végre arra késztettek, hogy felkeressen; a hires vidéket s meggyőződést szerezzek arról, váljon e nemes madár, mely Európában évről-évre ritkább lesz, tényleg előfordul-e ott olyan nagy számban, mint a hogy a hire mondja. Ez okból egy szép napon egy kis gőzcsolnakon eleveztem Rangeonba, egy kis indiai városba, a hol gyönyörű tropikus vidéken szállottam partra. Azután következett egy igen hosszú vasúti utazás, mely azonban a legkülömbözőbb vidékeket szelvén át, nem vált unalmassá, mig végre Mandalayba, egy beláthatatlan nagy mocsár kellős közepén épült városba érkeztünk. A vizi ut az Irravady-gőzösön Mandalayba bizonyára sokkal érdekesebb lett volna, mert nagyszerű vidékek szépségeivel gyönyörködteti az utazót; de az iszonyú lárma és zakatolás, mely az ilyen gőzhajón mindennapos, elriasztja az utazót a vizi úttól. Mandalay vidéke rendszeres csatornázással van körülvéve, melyet ép ugy, mint a felső olasz alföldet, kizárólag rizstermelésre használnak s melynek talaja olyan elsőrendű minőség, hogy évenkint háromszor aratnak ottan, ugy, hogy minden pillanatban egy drb. földet a vetés, a nedvesítés és az aratás állapotában találhatunk. Ott, a hol a talaj az épen letarolt rizs tarlójával fedve, az iszonyú melegen sütő nap sugaraitól száradásnak indul, mellette pedig a vetés után vizet eresztenek rá, vagy pedig a talajt újból való felszántásra előkészítik: megszámlálhatatlan bőségben akadunk a mi erdei szalonkánkra. És tényleg a lágy, rizszsel bevetett föld, mely külömböző giliszták és rovarok milliárdjának tartózkodási helye: a szalonka valóban kiapadhatalan eledel-