Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XX. Ta-tsien-lu-ból Batang-ba
878 TA-TSIEN-LU-B ÓL — BATANG-BA. pedig kevés tibeti gazdának van oly nagy Yak csordája, hogy egyszerre ennyi vajat előállíthasson, s mivel a Yak teheneket nem is lehet mindennap fejni, minden gazda addig tartogatja vaját, mig a kellő sulymennyiséget hozzászerzi. A vaj tehát rendesen egy pár hónapos korában kerül a piaczra. Hogy ize ilyenkor már nem igen kellemes, azt bővebb magyarázat nélkül is elhiheti az olvasó, nem is említve, hogy az európai utas, a vajban található Yakszőrt, s egyébb a tehénre emlékeztető, kifejezhetlen tárgyakat alig találhat alkalmasaknak arra, hogy a vaj izletességét emeljék. A tibetiek ily dolgokra vonatkozólag nincsenek egy véleményen velünk, mutató ujjaikkal szeldelik a vajat, és végtelen élvezettel eszik azt, avassága és idegen indigrencziái daczára is. Tibeti öszvérhajcsáraink, vajkészletüket rendesen bundáik szőrös zsebeiben tartották. Ha valamely vendéglő előtt pihenőt tartottunk, akkor egyszerűen a zsebbe nyúltak, s egy marok vajat — hogy igy mondjuk — szőröstül-bőröstül dobtak a párolgó theába. A tibetiek a vajat, ép ugy mint a thea téglát fizetéskép, pénz helyett is elfogadják. A friss vajnál még nagyobb meglepetést okozott egy fazék, illatos, friss méz. Egyes tibetiek a méhészettel is foglalkoznak. A kaptárak durván, fából vannak összetákolva, egy méter magasak és ép oly szélesek, s vagy a lakházak közelében, vagy a közel erdőkben vannak elhelyezve. Egyébiránt a mi előszeretetünkről az ily nyalánkságok iránt a tibetiek csakhamar tudomást szereztek és oly túlságos árt követeltek érte, ( a/ 2 hter ára 2 rúpia) hogy mindig csak néhány napi szünet után tudakoztunk ismét a méz után. Tungolo-n tul mind szűkebb lett a völgy, az erdővel fedett hegyoldalak pedig meredekebbek és viszonylagosan magasabbak. Másfél órai változatos haladás után egy magánosan álló házat pillantottunk meg, amely egy erdőnyilásban épitve a kényelmes ut végpontját jelzi. Mindenek előtt egy görgetegekből összealkotott tömeget kellett megmásznunk; aztán bezárul e magas fekvésű erdő-