Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II volt. Ámde mielőtt erről szólnánk, lássuk a viszonyt, a mely őt és családját a megénekelt Bercsényihez s Csáky Krisztiná­hoz csatolta. -— A Kőszeghyek az ő idejében már a második nemzedéken át szolgálák a Bercsényi-házat. Az 1640—1711. között élt s úgy látszik, nógrádi származású Kőszeghy György régi hív szolgája vala már az idősb Bercsényi Miklósnak, a ki mint bányavidéki tábornok szerzett számára, hű szolgálatai jutalmáúl, I Lipót királytól 1678-ban nemeslevelet, mely Nógrádmegye közgyűlésén, Füleken hirdettetett ki. Az armális­ban Györgynek nejéül Karánsebesi Dobik N. asszony nevez­tetik meg. Ettől születtek gyermekei: a mi Pálunk és Imre. Ez az 1704. s 1705-iki Vág- és Morva-vidéki kurucz hadjá­ratokban, ura Bercsényi mellett tevékeny hadi tisztként szere­pel ; az utóbbi évben már őrnagy, később alezredes, még 1710. őszszel is. Imre ága 1776 — 80. táján L Tnghmegyében r Eőr-Darmán fogyott ki. Gr. Bercsényi Miklós ugyanis 1691 — 92-ben Unghvár birtokába jutván, odavivé magával atyjától örökölt hű öreg szolgáját, Kőszeghy Györgyöt, s őt nagy kiterjedésű uradal­mának tiszttartójává tévén, egyszersmind Unghvár városában házat, szőlőt stb. adományozott jutalmúl neki. Az időközben megözvegyült György pedig, már itt, Unghvártt laktában, má­sodszor nősült, oltárhoz vezetve a máramarosi jó nemes csa­ládbeli Nagy-Iday Zsuzsánát. Ennek hozományát a saját becsületes keresményéhez csatolván, csínos zálogbirtokot szer­zett Eőr-Darmán, a Pálóczi Horváth-családtól: nemesi curiát, néhány jobbágytelekkel. — Kőszeghy György, mint már elne­hezedett, éltes ember, a folytonos utazgatással járó tiszttartói hivatalt utóbb már csak nagy bajjal bírá betölteni; a gróf tehát nyugalmasabb, otthon ülő állást adott hű emberének: 1695-ben uradalmi pénztárnokká tevén őt, melyhez a szabad­ságháború folyamában még az unghvári vár és helyőrség élés­tárnoki tiszte járúlt. Ezen kettős tiszti minőségebeli működé­sében érte őt utói és ragadta ki az élők sorából, az 1710-ik év nyarán a várba is beharapódzott pestis-ragály. Ennyit az öreg Kőszeghy Györgyről. Idősebb fia, a la­tin iskolákat végzett, szép képzettségű, költői lelkületű Pál, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom