Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629

7. id. Wesselényi Miklós báró

33 állandóan ott függött két hosszú pisztolya — Böszörményi mester remekei Vásárhelyről, melyekkel uton útfélen lőtte a száguldó vadat. Ezek a hires pisztolyok halála után Kendeffy Ádám grót birtokába jutottak. Jobb kezekre nem is kerülhettek volna. Egész fiatal éveiben, mint 15—16 éves fiu Újfalvi Sándor maga is részt vett idősb Wesselényi Miklós vadászatain. Fényesek és jól rendezettek voltak ezek a vadászatok, de a háziúr förgeteges módja és túlzott követelései miatt,, az igazi vadászgyönyörök igen korlátozva voltak. Ő maga biztos és bátor lövő lévén, mástól is hasonlót követelt. Ha hibás lövést, vagy bármely csekély vadász-hibát észlelt, az odáig nyájas társalgásu férfi „bőszült vadkanná fajult" és szerehossza nem volt a dér-durnak. Ez okból idegen ritkán jelent meg vadászatain. Wesselényi maga annál több lovagias vadászjelenet részese volt. A zsibói kastélyban, a vadászlak falain sok nagyszerű vadászkalandja van megörökítve, melyeket egy Gál nevü festőművész örökített meg, kit Malier István gróf taníttatott külföldi mestereknél. — Ez a Gál piktormüvész később vérszemet kapván, — irja lesújtó kritikáját Újfalvi — az arcképfestészetre adta magát és nagyon sokat és nagyon rosszul festett. Belső Szolnok és Doboka megyék uri lakjainak falain még ma is láthatók a silány festmények, melyeken az emberi alak eltorzítva, inkább majmot, mint emberi ábrázol .... <00