Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Éjjeli ragadozó madarak - I. Fülesbaglyok

73 alkonyat felé jön meg; de nem időz sokáig ott. Legkönnyebben fogható tavaszszal tönkös tőrbe, melybe a tönk helyett tojást tesz az ember. Az éjjeli ragadozó madarak. Alakjuk tömzsi, nyakuk rövid, fejük gömbölyű, macskaszerű, szemeik nem a fej oldalán vannak, hanem előre tekintenek ; arczukat tollkoszoru határolja; testüket lágy, dus tollazat födi; csőrük tövét kemény, szörszerü tollazat fogja körül, melyből éppen csak kampójuk látszik ki. A nemek átnézete. ( Ludnagyságu Uhu 3 « S-g' — ° — 3 o iz :- isj ' fa ;r > OQ eő is 3 ^ 00 3 i 5 Varju ' a

z ^' evezötoll rövidebb a í.-nél— Erdei fülesbagoly < a

z i, evezőtől! hosszabb a4.-nél — Héti fülesbagoly sagu ^ Rigónagyságu ... ... ... — — —Fiiles csuvik - o - sc 5 -C 3 S - "S Nagy, mint az uhu, farka hosszú, ék alakú Uráli bagoly N 3 s lábujjakakarmokig pelyhes tolluak.. « « « gyapjas tolluak— « « « gyéren szőrösek l Lábujjak gyéren tollasok _. Macskabagoly _ Gatyás csuvik .. Kuvik .. Gyöngybagoly I. Fülesbaglyok. Fejükön füleknek látszó felálló tollak vannak. Uhu. Népies neve: nagy bagoly, nagy fülesbagoly. A csőr valamivel hosszabb mint magas és fekete, szemei vörösessárgák ; a csüd valamivel hosszabb a középső ujjnál; a lábat fedő tollazat a karmokig terjed; az 1. és 6. evező körülbelül egyforma hosszú, a 2—4. a leghosszabb; a fark hosszabb, mint a szárny hosszának a fele. Ludnagyságu, erős termetű s azért más fülesbagolylyal össze nem téveszthető. A tojó nagyobb, fülei rövidebbek, alapszine sötétebb. Részint sziklás hegyi erdőkben, részint a Duna-szigeteken és ösberkekben tartózkodik. Állandó madár. Az erdőből