Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Tyúkok - Fajdok

33 (párzó) helye közelében vetélytársat, nem tűr. Az alsó vidéki nem oly türelmetlen s gyakran 5—6 kakas bugyogását is lehet egy helyen hallani. A nyirfajd valamivel későbben durrog a siketfajdnál, rendesen április közepén s csak nagyon korán fejlődő tavaszszal, márczius végével, olyan erdei tisztásokon, amelyekről a hó már helyenként elment. Megszokott dürgési helyét ö is megtartja s még ha lőttek is rá, visszatér oda. Dürrögni a földön szokott, amidőn süvitö és bugyogó hangot hallat. Pulyka módra leereszti szárnyait, szétterjeszti farkát s ugy kering a tyúkok körül, közbe-közbe magasan felszökken, s ha vetélytársa akad, azzal vitézül megverekszik. Ö is pitymallatkor dürrög. Dörgése eltart 7—8 hétig. A tyúk, hasonlóan a siketfajdhoz, egyszerű fészket készit a földön, melybe 8—10 vagy 12—16, formára és szinre a siketfajdéhoz hasonló, de kisebb tojást tojik. A kotlás 4 hétig tart. A kotló, ha fészkéről távozik, apró galyakkal és lombbal takarja be azt. A csibék fejlődése hasonló a siketfajdéhoz. Julius végén a fiatal kakasok már feketék, szeptember végén pedig megvan a rendes tollazatúk. Mogyoróstyúk vagy császármadár. A mogyoróstyúk v. i. császármadár kakasa és tyúkja nagyon hasonlit egymásra. Mind a kettőnek tollazata szürkésbarna és fehér tollak vegyülékéböl áll; a tyúk azonban egészben véve mégis valamivel halványabb szinü. A kakas torkán fehér szegésit nagy fekete fctlt van; csőre sötétebb, szemrózsája pirosabb és nagyobb. A császármadár súlya kb. 1 kg. Inkább a felső vidék terjedelmesebb erdeiben tanyáz. Márczius második felétől április végéig párzik, de már szeptemberben vagy októberben kiválasztja párját. Szintúgy, mint az előbbi két fajd, a földön fészkel és hasonló szinü,galambtojásnál alig nagyobb 8—12 tojást tojik s azt 20—24 nap alatt költi ki. Annak vége felé fészkén az embert is bevárja és nézni engedi magát.