Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Ragadozó vad

25 Nyércz. A nyércz vagy kis vidra átmeneti alak a vidra és görény között. Teste inkább a vidrára emlékeztet, csakhogy feje hosszabb, farka és lábai a görényére hasonlitanak. Neki is vannak úszói. Szőre alul felül egyenletes, szürkésbarna, csak az alsó ajka és egy folt az orra mellett fehér. Ebben különbözik a görénytől, melynél a test alsó része sötétebb a felsőnél. Van sötétbarna, közben-közben sárgával vegyült szörü nyércz is. A nyércz kis állat, 15 cm. hosszú farkával együtt csak 50 cm. hosszú. Nálunk ritka. Nádasokban él. Február és márcziusban pacsmagol. A nőstény 9 hét múlva 3—5 vak kölyköt vet. Nyest. A nyestnek, melyet kövi, meg házi nyestnek is szokás nevezni, a szörözete gesztenyeszin barna, torka és szügve fehér, talpa majdnem meztelen. Hullatója (végbele végén) mellett két mirigye van, mely büdös folyadékot tartalmaz. Csűrökben, istállókban, elhagyott épületekben, romokban, sziklák üregeiben tartózkodik s csak ritkán található fa-oduban. Februáriusban pacsmagol, a mi gyakran a kanok marakodásával és a macskáéhoz hasonló nyávogással van egybekötve. A nőstény 9 hétig poczakos, májusban mintegy 2 hétig vakon maradó 3—5 kölyköt vet, melyeket 3 hónapig szoptat s veszély idején szájába fogva, biztosabb helyre visz. A nyest 10 hónapos korában már nemzöképes, 2 éves korában teljesen kifejlett és mintegy 12 évig el él. Nyuszt. A nyuszt, nemes vagy erdei nyest hosszabb és magasabb a kövi nyestnél. Szörözete olyan szinü, mint amazé, csakhogy tömöttebb, finomabb, becsesebb; torka és szügye tojássárga, talpa pedig erősen szörös. Fark alatti mirigyei határozottan pézsmaszagu folyadékot tartalmaznak. A nagy, sürü, sötét erdők odvas fáiban tanyázik. Emberi lakás közelébe csak az éhség által kényszerítve vagy párját keresve téved el. Tenyészés tekintetében annyiban különbözik a nyesttöl, hogy januárban pacsmagol s áprilisban kölvkezik.