Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Ragadozó vad

26 Görény. Hasonlít a kövi nyestre, csakhogy kisebb. Szörözete télen sötétebb, nyáron világosabb gesztenye szinü, sárgás alapszörrel. Torka-alja, szügye és farka fekete. Farka alatti mirigyei kiállhatatlan büzü folyadékot tartalmaznak. Ezen bűzt sokáig megtartja bundája is, a mely részint a miatt, részint durvább volta miatt, tömöttsége és tartóssága daczára sem olyan becses, mint a nyest és nyuszt-é.*) Nyáron az erdőn tartózkodik s odvas fákban lakik avagy szénaboglyákban, sövényekben, söt hörcsöglyukakban is, vagy patakok és folyók partján maga ásta üregekben üt tanyát; télen magánosan álló házak padlásain, szinekben, istállókban, fáskamrákban húzódik meg. Pacsmagolás, valamint kölykezés idejére megegyezik a kövi nyesttel. A nőstényért verekedő kanok íujnak, sziszegnek, morognak. A kölykök száma 3—6. Vakságuk 14 napig tart. 9 hónapos korukban már nemzöképesek. A görény 10 esztendeig él el. Vadászmenyét. Spanyolországon át hozzánk Afrikából jutott. Éghajlatunk alatt szabadban nem él meg, azért szobában szokás tartani. Az üregi nyulaknak üregeikből való kiugrasztására használja a vadász. Az alapszörözet szine sárgás fehér, az abból kiálló hoszszabb ritkás szőr világos sárga és fénylő. Szeme vörös, mozdulatai ügyetlenek, szimatolása azonban kitünö. Évente kétszer pacsmagol. Azt tartják, hogy a nőstény, ha nem pározhat, tönkre megyen. Ez okból mindig párjával szokás tartani, két részre osztott, szénával, mohával bélelt ládában. A nőstény 6 hétig poczakos s 4— 9, 2—3 hétig vak kölyköt vet, de azokat gyakran felfalja. A kölyköket 4 hét múlva el szokás választani s tejen és zsemlyén felnevelni. Nyers hust állítólag nem jó nekik adni, csak apróra vágott főtt marhahúst szabad. Ez azonban nem lehet helyes. A nyers hus csak használ a húsevő állatoknak, *) Azért mondják büdös, mint a görény.