Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Ragadozó vad

24 A borz tápláléka tavaszszal és nyáron bab, borsó, gyökér, gomba, bogár, csiga, giliszta, gyik, béka; öszszel gyümölcs, makk, répa, szöllö. E mellett szorgalmas egérfogó. Egynek a gyomrában 30 egeret találtak. Azt állítják, hogy madárfészkeket kirabol, földön költö és alvó madarakat vagy apró nyul-kölyköt elfog és megesz. Ezeknek részeit azonban nem találták a gyomrában. Hogy télen szükségből a dögre rámegyen, az igaz. de hogy nem valódi húsevő, bizonyítja az, hogy az egereket szöröstöl-böröstöl nyeli el és nem rágja meg. Párzása fogságban történt megfigyelés szerint juliusban történik s 5—7 napig tart. Márcziusban vagy április elején 3—5, kivételképen 6 kölyköt fiadzik. Kölykei 9 napig vakok, 3 hétig tisztán az anyjuk tején élnek. Ezután anyjuk a rendes táplálékra fogja őket. Kéthónapos korukban már künn sütkéreznek a barlang szájánál, nemsokára kijárnak anyjukkal a legelőre s párzásig annál maradnak. Öszszel már nemzöképesek, de teljes kifejlődésüket csak a következő évben érik el. A borz életkora 20 esztendő. Vidra. A vidra nyúlánk hosszú testű állat. Hátán szőrös, hasán szürkésfehér, bundájának az alsó szörözete sürü, gyapjas, vízhatlan, a felső hosszabb, fénylő. Rövid lába ujjai között uszóhártyák vannak. A vadász azokat úszóknak nevezi. Füleit légmentesen le tudja zárni s ha víz alá merül csak néha-néha emeli ki kevéssé az orrát, hogy lélegzetet vehessen. A viz partján kotort barlangban él, halak s rákokkal táplálkozik. Ha jól érzi magát, csendesen nyifog vagy pisszeg; ha dühös vagy valamije fáj: rikácsol. A vidra rendszerint tebruárban pacsmagol (párzik). Az emberéhez hasonló füttyentéssel hivja párját; 9 hét múlva (rendesei/ májusban) 9 napig vak 2—4 kölyköt vet, melyek kezdetben majdnem feketék és gyámoltalanok s anyjuk távol vidékről hord számukra táplálékot. A vidra kétéves korában nemzöképes és hároméves korában teljesen ki van nőve.