Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Hasznos vadak
26 Elnevezés. Leírás. ben esik áldozatul. A legnagyobb baj az őzvadra s legtöbb kárt okoz benne hosszantartó zord tél, különösen a cserepes hó, mely inait megsérti, vérveszteség által elgyengiti s ellenségeinek prédául kiszolgáltatja; magas hóálláskor igen gyakran hasukat hűtik meg és bélgyúladásban mennek tönkre; az ilyen beteg őzet a róka is megtámadja és elpusztítja. Sok kárt okoznak a tehetetlen gidákban a gazdátlan kóborló ebek. A bögölyök is igen bántják, s a ki nem elégitő téli táplálék által amúgy is kimerült özeket nem ritkán annyira elgyengitik, hogy csontvázzá soványodva megfulladnak. A vérhas, a májrothadás és a lépfene, mint a szarvasvadnál — az özek között is gyakran pusztítanak. 9. §. A zerge. Antilope rupicapra. L. A h i m : zergebak. A nőstény: egyszerűen zerge, helytelenül zergekecske. A nemzedék: gida, bakgida. A köznép — különösen Erdélyben vadkecskének nevezi. Hosszúsága 1—1.2 m.; magassága 75—80 cm.; súlya 30 kgr.-ig, kivételesen igen erős bakok 40 kgr.-ig. A zerge szintén a kérődzők rendjébe tartozik, de a hüvelyalaku, üresszarvuak közé az antilopok osztályába, a melyektől azonban a hátra és visszafelé hajló szarvak által, melyeket alakjuknál fogva kampóknak, zergekam póknak nevezünk, lényegesen különbözik; a zergének négy emlőbimbója van, az antilopoknak csak kettő; mintegy közvetitőfajt képez a kecskék és az antilopok között, de az utóbbiakhoz közelebb áll. A zerge szine nyáron világosbarna, őszkor, a téli szőr fejlődésekor sötét barna, télen fekete barna, néha teljesen fekete; a tavaszi vetkezés után a legvilágosabb. A szemektől az orrig gyeplöszerü fekete sáv vonul. A homlok a kampók alatt, az orr, az áll, a torok, az altest fehéres sárga ; a háton végig egészen a farkáig, mely felül fekete, alul sötétbarna, szintén fekete sáv vonul el. Másféle szinezetet a zergéknél a legritkábban lehet észlelni.