Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Hasznos vadak

15 visszonyok között négy ággal és évenkint igy tovább. Két águ agancsot villásnak, a szarvast villás-nak, három ágút ha­tos-nak, négy ágút, ny o 1 cz as-nak, öt ágat tizes-nek és igy tovább tizenkettös-nek, tizennégyesnek s a t. nevezünk. Midőn az agancs csúcsa három ágból áll, az agancsot koro­n á s-nak, a szarvast koronás szarva s-nak mondjuk. A mondattakból látjuk, hogy a szarvast az egyik agancs­törzs ágszámánakmegkétszerezéséből, mindig páros számúnak szoktuk elnevezni; minthogy azonban igen gyakran az is elő­fordul, hogy az egyik agancson, egy-két sőt néha több ággal s kevesebb fejlődik, mint a másikon, a több ág számának megkétszerezésével szoktuk ugyan elnevezni, de hozzá tesszük, hogy páratlan; ha p. o. az égjük oldalon hat ága van, a má­sikon csak négy, nem t i z e s 11 e k, hanem páratlan tizen­kettesnek moiidjuk. Mindezekből azt látjuk, bog} 7 a szarvas életkorára az ágak számából biztosan sohasem lehet követ­keztetni; de igenis az agancsoknak szépségéből, azaz vastagságából, az ágak hosszúságából, az agancs súlyából az agancsosnak termetére, derék vol­tára, azaz kedvező fejlődésére. A t i z e s a g a ne s o s t vad ászhatónak, a tizenket­test koronásnak, jó vadász hatónak, deréknek, köz­nyelven kapitális-nak szokták mondani. A testi erő fogytával az agancs fejlődése is természetesen szintén megakad ; ugy megesik, hog}' ugyanaz az agancsos, mely a lemult évben bizonyos számú agancsot viselt, a következőben kevesebbet r a k f e 1 ; ezt visszaraká s-nak mondjuk ; míg az olyan szarvast, amelynek agancsa betegség vagy sebzés fon­tán elkorcsosult, csenevésznek, agancsát csenevész agancsna k (abnormis) nevezzük. A szarvasvadat a szabadban csak terjedelmesebb erdősé­gekben lehet találni, a hol az emberek által kevésbé nyugtala­nittatik. Az erdők szélein kevésbé, inkább az erdők mélyében levő sűrűségekben szeret tartózkodni ugy a lombos, mint a tű­levelű, úgy a sik, mint a hegyi erdőkben, a hol nyáron inkább a magasban tartózkodik, de télen az alantabb fekvő vidékekre húzódik. Mint kérődző növényi táplálékra van utalva: előszeietettel Tartózko­dás é.s élet' módja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom