Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

88 vezó'en — rosszul, ha nem kedvezően fölugrik v. fölrepül. Kelepce a. m. csapóláda, 1. ezt. Kemény az eb (hart), ha csak fenyegető szóra liallgat ós a verést se sokba veszi; k. a paripa, keményszájú (hartmäulig), midőn a zablarántásra nem igen figyel. Kengyelvas (Bügel) a kengyelhez hasonló, a puska agyán a ravaszok megvédésére szolgáló vaslemez ; kengyel körüli kulcs (BügelVersclüuss), 1. kulcs. Kényszernyakló (Koralle) több, szegekkel kivert, erős zsinegre fűzött fagoHóból álló idomító nyakló, melyet a par force-idomításnál használnak. Kéreg (Bast) a bőrnemű szőrös képződmény, mely a fejlődő agancsot, a bogot fedi, ennek érésével leszárad és foszlányokban lehull, vagy a szarvas által lehámoztatik az által, liogy az agancsot fához, v. faághoz dörzsöli. Kerepelő (Klapper) falemezből és erre ütő kalapácsból áll; a hajtók ezzel kerepelnek, hogy a vad előlük a vadászok felé fusson; e vadászati mód a zajos hajtás (Klapperjagd, Klopfjagd). Kereplye (Schneereif) székely szó: a lábra erősítendő abroncs, melyet a Székelyföldön használnak, hogy nagy lióban a hó felületén járhassanak ; v. ö. hótalp szóval. Keres (sucht) a vizsla, midőn a vadászterületen a vadász előtt ideoda járva, a vad után szimatol; keress! (suche !) parancsszó a vizslának, hogy a szimatolt vadat figyelemmel keresse, az elejtettet felkeresse és állja v. előhozza. Keresztesbak (Kreuzbock) a hatos őzbak, melynek agancsa keresztet képez. Keresztezés (Schrank). Azon vad, a mely szügye és fara szélességénél fogva lábait két sorban rakja egymás mellé úgy, hogy lia egy lépését, azaz négy lába nyomát keresztben összekötjük, az úgynevezett András-kereszt támad: keresztez (schränken) ; a mely vad egyik lábát a másik mögé rakja, a csapása tehát egy vonalat képez: vonaloz (schnürt). A szarvas és a vemhes suta keresztez, a meddő suta, a róka stb. vonaloz. Minél tágabb a keresztezés, annál erősebb agancsosra vall. L. »nyomisme«. Keresztlépés (Kreuztritt) ; a midőn a szarvas előcsülkeinek nyomába hátulsó lábával ferdén lép bele, hogy az így képződött nyomban három csülökboka lássék, keresztlépést csinált, a mely sutánál sohase fordul elő, v. ö. »nyomisme.« Keresztezés (kreuzen) két különböző ebfajnak üsszepárzása, s ennek következetes folytatása új állandó faj létrehozása céljából. Keresztültör (durchbrechen) a vad a hajtók v. a vadászok során, midőn a hajtásból közöttük kiiramodik ; midőn borz- és róka-ásáskor oly mély vermet készíttetünk, mely a folyosót ketté szeli, ez utóbbit keresztültörtük (durchschlagen). Kergetőznek (reihen, züchten), a vadludak, vadkacsák, midőn fajzanak. Keszeglábú a.m. lőcslábú, 1. ezt. Keszeglövés (Schmalschuss) a vadat elölről hátra, v. megfordítva részutosan egész hosszában keresztüllőni. Kéz (Hand) ; a sólymászok a sólj'om lábát kéznek nevezték; az evet előlába ; a szárnyváz csúcsa ; kézcsukló (Handgelenk) a szárny liajlása alatt, közel a szárnyváz végénél lévő csukló.